Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BODÓ SÁNDOR: A magyar múzeumok gyűjtőterületének történeti kérdéseiről

ő gyűjtőterületét átlépve más múzeumok gyűjtőterületére ment, megtette - egészen világosan szólott és egyáltalán nem ignorálta a debreceni múzeum szabályrendelete 3. §-nak idevonatkozó pontjait. Semmi kifogása nincs a főfelügyelőségnek az ellen, ha a debreceni múzeum olyan szomszédos területeken gyűjt, amelyek eddig már meglevő múzeum gyűjtőterületéhez nem tartoznak. Mert ott tényleg szükséges munkát végez egyrészt, másrészt nem vonja a rendelkezésére álló erőt a saját maga gyűjtőterületétől. Miután azonban Bihar vármegye területén van nyilvános múzeum, itt nem vár teendő a debreceni múzeumra, kivéve azt az egyetlen esetet, ha erre a nagyváradi múzeum felkéri, vagy a gyűjtőterületéről származó leletet meg nem vásárolja, mert különben se vége, se hossza nem lesz a hatásköri túllépéseknek. Épen így áll a dolog Szilágy vármegye területére vonatkozólag is, amely vett értesülésünk szerint kifejezetten és önként csatlakozott az erdélyi múzeumhoz s ennek ásatásokra rendes segélyt is szavazott meg. Miután a múzeumok egyik hivatása az, hogy egymást kölcsönös szeretettel támogassák, a Főfelügyelőségnek álláspontja ez elv alapján a vidéki múzeumok tekintetében többszörösen kifejezést nyert. Vannak múzeumok, amelyek egy város, vannak, amelyek egy vármegye és vannak, amelyek egy országrész területére kiterjedési joggal bírhatnak. Valamennyi fölött áll a M. Nemzeti Múzeum azzal, hogy az elővásárlás joga őt illeti meg első sorban, s hogy ennek gyűjtőterülete az egész ország, sőt ugyanolyan joggal, mint bármely más vezető múzeumnak, az egész világ. Ha tehát most, amikor Debrecen sz. kir. Város tudományegyetemet nyer, ezzel kapcsolatban a debreceni múzeumnak és egyetemnek hatásköre is tisztáztatik, a gyűjtőterület kiterjesztésének ügyével Országos Főfelügyelőségünk készséggel fog foglalkozni, de ezt megelőzőleg időszerűnek látjuk a debreceni ref. Főiskola gyűjteményeinek a városi múzeummal való egyesítése ügyét... mert feltétlenül kívánatos, hogy a főiskola régiségtárának egyrészt a múzeumhoz, másrészt az egyetemhez való jövőbeli viszonya mielőbb tisztáztassék. Az u.i. egészen természetes, hogy az egyetemen az érem- és régiségtár előbb vagy utóbb szóhoz jut Debrecenben is és az egyetem rendszeres archaeologiai oktatást indít meg a megfelelő segédeszközök igénybevételével, melyek között a városi múzeum régiséggyüjteményére nevezetes feladat vár. Viszont a városi múzeum fejlődése szempontjából igen örvendetes kilátást nyújt annak a reménye, hogy a múzeum régiségtárának ügyét, legalább a főirányítás tekintetében, egy archaeologiae professor fogja intézni. Ez azonban még a jövő dolga, amelyet meg kell alapozni. A múltra nézve azonban ... a debreceni múzeumnak gyűjtőterületéhez semmi esetre sem tartozhatik Hajdú megyén kívül más olyan terület - ha mindjárt szomszédos is - amely más múzeum gyűjtőterületén fekszik."

1

4 A természetrajzi gyűjtemények esetén nem vették szigorúan a többi muzeológiai területre pedig jellemző gyűjtőterületi határt. Jellemzően fogalmaz pl. Horváth Géza, a természettudományi terület országos felügyelője akkor, amikor jelentést tett 1916-ban aradi ellenőrző útjától. Kifejtette, hogy „a VKM (Vallási- és Közoktatási Minisztérium) rendelete szerint teljes múzeummá kell fejleszteni, így természetrajzi gyűjteménnyel is rendelkeznie kell." A működés területére nézve azonban Horváth kötelezte az aradi múzeum vezetőjét, hogy „gyűjtése csak Arad vármegyére, legfeljebb a szomszéd vármegyékre kell szorítkozniok."

1

5 Hasonlóan nyilatkozik a Főfelügyelőség a pozsonyi orvos- és 14 Fraknói Vilmos kiadmányozta 1912. február 3-án. 15 MOL. K 736. 66. doboz, 624. irat. 1916. VII. 29. 131