Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök
kidolgozását, az energia takarékos fogyasztását, az ipari termelés modernizálását, a gépesítést és az automatizálást, új növény- és állatfajok kikísérletezését. A második világháborút követően több tanügyi reform és intézkedés követte egymást, amely a műszaki oktatást befolyásolta. 1948. augusztus 3-án megszavazták az oktatás reformtörvényét. Ennek értelmében felszámolódtak a magán- és a felekezi iskolák, az oktatás demokratizálódott, származástól, felekezettől és nemzetiségtől függetlenül bárki számára hozzáférhetővé vált. Az oktatás szellemiségét a tudományos és történelmi materializmus képezte, az oktatás minden szintjén. A Nagy Nemzetgyűlés 1953-ban megszavazta az 1-2-3 éves, nappali, esti és látogatás nélküli képzési formával rendelkező munkásegyetemek működését. Egy 1959-ben kelt határozat intézményesítette egyetemi szinten is az esti és a látogatás nélküli képzést, s ezáltal a már munkahellyel rendelkező felnőtteknek lehetővé vált a továbbtanulás. 1962-ben újabb rendelet hivatott javítani az esti és a látogatás nélküli oktatást. Egy 1955 decemberében kelt határozat átszervezte a szak- és a műszaki oktatást. A szakoktatás formái és szintjei a 2-3—4 éves inasképzés, a műszaki személyzetet képező műszaki iskola és a felsőbb szintű mesterképzés. Az 1959-1960-as tanévtől a városi iskolák VI-VII. osztályában kötelező tanegységgé vált az ipari termelés alapismeretei tantárgy és a műhelygyakorlat, a V1II-IX. osztályban pedig a gépészeti ismeretek tantárgy. Egy 1966. július 1-jén kelt törvény előírta a szaklíceumok létrehozását. Az 1970—1971 -es tanévtől az általános és középiskolák tananyagában új tantárgy jelent meg, a műszakitermelési ismeretek. 1970 júliusában a pionírszervezet átfogó rendezvényt szervezett Gyermeknevelés a kortárs tudomány és technika előtt címmel. 1970 szeptemberében újabb nagyméretű szimpozionra került sor, Munka általi és munkára való nevelés címmel. 5 5 1975. március 15-16-án az egyetemisták kollokviumon vettek részt, A sokoldalú humán személyiség fejlesztése — Az RKPprogramjának alapvető célkitűzése címmel. A második világháború után a műszaki képzés egyre átfogóbbá vált. 1948-ban a bukaresti politechnikai iskola szétagázott. Egyik utódintézménye a politechnikai intézet lett a következő szakokkal: mechanika, technológia, gépészeti, metallurgia, mezőgépészet, elektrotechnika, energetika, elektronika, telekommunikáció, automatika, vegyészet, ipari kémia, repülésmodellezés, közlekedés. A másik intézménye az építészeti intézet, civil, ipari és mezőgazdasági építészet, épület-hidrotechnikai, vasúti építészet, út- és hídépítészet szakokkal. Agronómiai képzés indult Bukarestben (agronómia, kertészet, zootechnika, állatorvosi szakok). 1948 őszén gazdaságtudományi főiskola indult Bukarestben, Petrozsénybe került a bányamérnöki képzés. 1948-ban Ia§i-ban több szak indult (textilipar, vegyészet, építészet, mechanika). A kolozsvári mérnöki képzés 1948ban indult (építészet, elektromechanika, termotechnika, gépészet, erdészet szakokkal). Korábbi előzmények után Temesvárt 1948-ban nyílt meg a politechnikai intézet, mechanika, elektrotechnika, építészet és vegyészet szakokkal. 1965-ben indult a Craiova-i egyetem, többek között elektromechanika, automatika, kertészet szakokkal. A Craiova-i egyetem 1972-ben Tárgu-Jiura helyezett ki almémöki képzést (hőerőmű, építőanyagipari felszerelések). A kihelyezett kar 1992-ben önállósult és kibővült. 1971-ben alakult meg a brassói egyetem, az 1948-tól működő erdőmérnöki, az 1949-től működő mechanika, 55 Az oktatástörténeti adatok forrása: Bärsänescu-Bärsänescu 1978. 151. 117
