Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök
A gépipar jelentős eseményei közül néhányat említünk. 1949-ban a Craiovai Electroputere elektromos gépeket, mozdonyokat állít elő, 1949-től a kolozsvári Tehnofrig élelmiszer- és pékipari gépeket és felszereléseket. A brassói Steagul Ro§u gyár 1949től kezd újra szerszámgépeket, alkatrészeket termelni, 1954-től teherszállító járműveket. 1953-ban Bárladon gépipari egység létesül. A bukaresti Frigocom 1954-ben állítja elő az első hűtőberendezést, Slatinán 1970-ben indul hűtőipari egység, a marosvásárhelyi Metalotehnica az ipari varrógépet kísérletezte ki. A temesvári gépipar 1960-tól tűzoltó készülékeket, olajprést, izotermikus szállítóeszközöket, traktoralkatrészeket, valamint fémépítőanyagokat, 1967-től óriásdarukat állít elő. 1972-től Temesváron elektronikus mérőműszerek készülnek. A Coliba§i-Pite$ti-i autógyár 1968-ban lép működésbe, Cámpulungon 1979-től ARO terepjáró készül. A ploie§t-i „Május 1" gyár a kőolaj kitermeléséhez szükséges mélyfúrót állít elő. 1970-1980 között nagy lendületet vett a román hajógyártás. Rendre épülnek az élelmiszeripari (tej- és hús-, konzervipari) objektumok (Ploiesti 1958, Bákó 1958, Gyergyóremete 1959, lasi 1960, Craiova 1960, Bräila 1960, Bukarest, Meggyes, Resica, Tecuci 1961, Torda, Szatmár és Brassó 1962, Hátszeg 1964). A marosludasi cukorgyár 1963-ban újrakezdi működését. A Buzäu-i cukorgyár 1965-1969 között épül fel. A kézdivásárhelyi glukóz- és az aradi szeszgyár 1970-ben. 1956-ban újabb cellulóz és papírgyárak nyílnak (Chiscani-Bräilä, Vidombák). A Suceava-i cellulóz- és papírgyár 1962-ben, a Drobeta Turnu Severin-i 1972-ben indul. 1958-ban Bráilán, 1959-ben Balázsfalván és Szamosújváron préselt lemezt kezdenek készíteni. Az üvegipar központjai Segesvár (1961), Torda (192l-es előzmények). Rendre épülnek fel a faipari központok (Foc§ani 1967, Szászsebes 1967). Nagyszentmiklóson a bútoriparban használatos préselt lemez készül kenderpozdorjából (1972). A textilipar központjai Caracal (1973), Foc§ani (1969), Nagykároly (1971). 1953-tól megújul a építőanyagipar (Azuga, Élesd, Brassó). 1956-tól Békáson ipari építkezésekhez betonlapokat és -csöveket állítanak elő. 1965-1966-ban a Cälära§i-on beton építőelemek készülnek. 1971-ben Kőhalom cementgyártó központtá válik. 1965-tól kezdődik el az alumínium, az ólom, réz és az ötvözetek ipari előállítása. Slatinán 1970ben indul az alumínium-feldolgozás (villanyhuzalok). Bukarestben, valamint az ország nagy városaiban 1965-1985 között új városnegyedek épülnek fel. Elkezdődik a települések újjáépítése és szisztematizálása. A szocialista urbanisztika első eredménye az 1952-ben épített One§ti, valamint Vajdahunyad szisztematizálása, szintén 1952-ben. Mamaia urbanisztikai terve 1953-ban készül el, s 1960-tól elkezdődik az egész tengerpart modernizálása. 1954-ben készül el Bukarest első szisztematizálási terve. A mezőgazdaságban is jelentős változások történtek. 1945-ben először Ialomifa és Olt megyében kísérleteznek a mezőgazdasági területek öntözésével. 1974-ben Babadag vidékén 24 ezer ha földet látnak el öntözőberendezéssel. 1947-ben Brassóban elkezdődik a traktorgyártás, ugyanebben az évben elkészül az első gépi vontatású vetőgép. A bukaresti Semänätoarea vállalat két évvel később, 1949-től, majd a Craiovai „November 7" gyár készít mezőgazdasági gépeket. Ugyanitt 1970-ben készül el a krumplibetakarító gép. 1947-ben alakulnak a gép- és traktorállomások, amelyek az állati és emberi munkaerőt jelentős mértékben kiiktatják a közös gazdálkodásból. A kolozsvári kertészeti kutatóállomáson Palocsay Rudolf új növényfajokat kísérletez ki (virágok, zöldségek, gyümölcsök). A tordai mezőgazdasági kutatóállomás 1961-től hibridfajokat állít elő. A bukaresti ker115
