Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök

A szakirodalom természeti tájnak, nyerstájnak nevezi az emberi kéz által érintetlen tájat. Az átalakított, megművelt táj a humanizált táj, a kultúrtájf

2 Wass Albert nosztalgiával idézi meg ember és természet harmonikus együttélését, a Maros-völgyi vasút megépítése, a favágók megjelenése felszámolja az ősi, menedéket nyújtó, az életösztönt újratermelő erdei környezetet (A funtineli boszorkány, 1959). Papp Ferenc Viharostető című regényében a Bucsin-tető fenyvesei kiaknázatlan és kimeríthetetlen nyersanyagforrásként jelennek meg, az ember a korábban megközelíthetetlen rengetegbe való behatolását a mostoha körülmények legyűrése, az erőfeszítései miatti méltó jogainak megszerzéseként értelmezi (1953). Bálint Tibor Önkéntes rózsák Sodomában című regényében (1967) az a világ jelenik meg, amelyben a robotok szolgálják ki az embert. A történet azért megdöbbentő, mert a főszereplő Kobalt úrral szemben a robot, Róbert Mátyás az, aki emlékiratot ír, ragaszkodik gyermekeihez, gondolatihoz és méltóságához Műszaki forradalom Romániában a második világháborút követően Romániában az első ipari forradalom a 17-18. században zajlott le, a bányászat és a kohászat,

4

3 a 19. században a textil-, az élelmiszer-, az építőanyagipar területén.

44 Alapvető jellemzője a gazdasági termelés gépesítése, a gépi munkaerő elterjedése, a gyárak megjelenése. Az anyagi erőforrások és az energia területét érintette, alapját a mechanika és a robbanó és elektromos motorok alkalmazása jelentette. A második forradalom a 20. század második felében bontakozott ki, az anyag, az energia és az információ területén, alapját az informatikai szemlélet, az elektronikus számítógép megjelenése biztosította.

4

5 Az újabb forradalmat egy időben jellemezte a szaktudományosság és a tudományok közötti kapcsolatok erősödése. A második világháborút követően Románia lakosságának foglalkozásszerkezetében jelentős változások zajlottak. A kollektivizás következményeként az országban jelentős migráció kezdődött. 1956-ban az országban 171 város van, a városi lakosság száma 4 746 672. 1966-ban a városok száma 236-ra nő, városon él 6 743 887 lakos. 1974-re a városi lakosság száma 8 143 212-re, 1975-re 8 339 229-re emelkedik,

4

6 1965-ben állami alapból 51 973, 1980-ban 186 604, 1981-ben pedig 153 300 lakást utaltak ki.

4

7 1981-ben a lakosság a következőképpen oszlott meg: 35,5% az iparban, 29,4% a mezőgazdaságban, 8,3% az építészetben, 6,9% a közlekedési és telekommunikációs szektorban, 6,0% a szállításban, 4,2% a tanügy, a kultúra és a művészet, 0,9% a tudomány területén, 2,7% az egészségügyben, 0,6% az adminisztrációban, 5,5% más területen dolgozott.

4

8 A mérnöktársadalomnak nagy feladattal kellett megbirkóznia, gyakorlatba ültetni az analitikus tudományok eredményeit. 1944 után az ipar gyors léptekkel indult fejlődésnek.

4

9 A népi hatalom, a szocializmus és a kommunizmus korának gazdasági életét 42 A nyerstáj terminus Fodor Ferenctől és Dékány Istvántól, a humanizált táj Henry H. Stahl-tól, a kultúrtáj pedig Friedrich Ratzeltől származik. Összefoglalja Ilyés 2007. 191. Mindkettő a természeti örökség kategóriájába tartozik. 43 Pascu red. 1982. 333-340. 44 Constantinescu 1963. 45 Roman 1976., Drägänescu 1980. 46 Measnicov-Hristache-Trebici 1977.42. 47 Avramescu 1982. 48 Avramescu 1982. 49 Az alábbi ipartörténeti adatok forrása: N. Bälan-N. St. Mihäilescu 1985. 113