Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök

Az új világ hőse: a mérnök KESZEG VILMOS Viga Gyulának tisztelettel, a változó és a változatlan kultúra témájára Bevezető Az egyéniségkutatás hagyományait követve a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéken az elmúlt másfél évtized során több olyan kutatás folyt, amelyek a kollektív életpályák és személyes -történetek gyűjtését és elemzését tűzték ki célul. A kutatási hipotézis szerint az életpályában és ennek szimbolikus reprezentációjában, az élettörténetben megjelennek a 20. század nagy ideológiai, gazdasági, mentalitásbeli, valamint társadalomtörténeti áramlatai és tendenciái. A társadalom- és történettudományra jellemző nagy lépték mellett ez a fajta megközelítés az alulnézet perspektíváját tudja nyújtani, az események átélésének élményét. Lezárult kutatás vizsgálta a népi mentalitást és életvezetést jelentősen befolyásoló protestáns lelkészek, néptanítók és a népi specialisták szerepköreit, mindennapi életét és önreprezentációit.

1 Egy folyó vizsgálat ugyanezekkel a kérdésekkel az utóbbi fél évszázad mérnöktársadalma felé fordult.

2 Mind az életpályák, mind ezek szimbolikus reprezentációi, az élettörténetek a mintavétel partikuláris volta ellenére egy-egy korszak társadalmának életére vetnek fényt, az egyén társadalomban való érvényesülésének lehetőségeit és stratégiáit teszik láthatóvá.

3 A 19. században megjelent új kategória a műszaki szaktudás birtokában tesz szert társadalmi megbecsülésre.

4 A népi hatalom éveitől kezdve a mérnöktársadalom kiszélesedett, mindenütt jelenlévővé vált, az iparosok és a földművesek szaktudása mellett új gazdaságtervezés és -szervezési szempontokat és stratégiákat honosított meg. Az új rendszer rábízta az új világ modellezését és e modell gyakorlatba ültetését. Miközben a mérnök feltűnése maga is a változás jele, jelenlétével és munkájával radikálisan átformálta az életteret és az életvilágot. Jelen írás a kutatási témát két szempontból tekinti át. A téma Heinrich Böll 1959-ben írta Billiard um halb zehn (Biliárd fél tízkor) című könyvét. Főszereplője, Heinrich Fähmel, a fiatal, 29 éves, névtelen építészmérnök 1907-ben érkezett Kölnbe, nagybátyjától örökölt, kifordított fekete ruhában. Jövetelekor a város békésen élte a maga mindennapjait. A polgárok, a kereskedők szorgalmasan dolgoztak, vasárnap templomba mentek, esténként a férfiak a kórusban énekeltek. Heinrich Fähmel vakmerő bátorsággal megpályázta a Sankt Anton apátság tervrajzára kiírt pályázatot. 1 A kutatásokat vezette Keszeg Vilmos. A kutatások eredményeit tartalmazó kötetek: Keszeg szerk. 2001., 2006., Ozsváth szerk. 2008., 2009. 2 A kutatás 2010-től van folyamatban. 3 A 20. századi romániai életpálya és élettörténet stratégiák összefoglalása: Keszeg 2009a., 2009b. 4 H. Vérin francia technikatörténész és -filozófus az új társadalmi kategória megszületését a technikai tudás 16-18. századi eredményeiből vezeti le. Vérin 1993. 101