Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MÚZEUMELMÉLET - Bodó Sándor: A „látogatóbarát" múzeum kérdéséhez (Arad, 1913)

1906-tól Arad városa évente 10 ezer korona segélyt kap a múzeumi palota (közművelődési ház) építésére,

7 miközben folyamatos és eredményes szakmai (különösen gyűjteménygyarapító) munka zajlik a városban. Különböző érdekek azonban széthúzáshoz vezettek, s 1912 során szembeállították egymással Varjassy Árpádot, a Kölcsey Egyesület elnökét és Szőllősi István titkárt. A helyzetet a MKOFF felügyelője, Pósta Béla 1913 márciusában készült jelentése vázolta fel: „A Kölcsey Egyesület 35 éves kulturális intézménye Aradnak, hivatását becsülettel töltötte be, működése áldásos volt úgy Arad, mint környékének kulturális viszonyaira. Gyűjteményeket teremtett, hogy ezek segítségével intenzivusabban szolgálja Aradon a közmívelődés ügyét."

8 Pósta, az aradi helyzet jó ismerője megjegyezte, hogy „a Közmívelődési Ház eszméjét a Kölcsey-Egyesület teremti meg, neveli, ápolja, s mikor az eszme megvalósul, akkor megakadályozzák ezt az egyesületet abban, hogy áldásos működését továbbra is kifejtse." Gyűjteményeit átengedte az új „háznak", de azzal a kikötéssel, hogy „az új hajlékban is maga kívánja intézni Arad kulturális életének irányát." Ambicionálták, hogy ha hosszú időn át „a célnak alig megfelelő hajlékban is becsülettel állta meg a helyét, az új, kényelmes helyiségekben teljes erejét, minden akcióképességét hozhassa működésbe."

9 Varjassy elnök azonban a Kölcsey Egyesület megkérdezése nélkül az egész egyesületi vagyont átadta Arad város Tanácsának.

1

0 Varjassy Lajos polgármester a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyeletéhez címzett 1913. március 17-én keltezett levelében már tényeket közölt. Értesítése szerint „az aradi Kölcsey egyesület szabadságharci ereklyemúzeumát, tudományos és forgó könyvtárát, régiség gyűjteményét egy, a város közönsége által államsegéllyel felépítendő, a nagybecsű gyűjtemények kulturális értékének és a város méltóságának megfelelő közművelődési házba leendő elhelyezés végett Arad sz. kir. város közönsége további gondozásába és örök tulajdonába engedte át." Varjassy polgármester számba vette az építésre fordított segélyeket: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 150 ezer koronával, a MKOFF ugyancsak 150 ezer korona építési segélyt nyújtott, utóbbi a felszerelés költségeire 25 ezer koronát adott (összesen tehát mintegy 325 ezer korona a segély). Az építkezéshez a város és a vármegye (mellettük a Kölcsey Egyesület társadalmi gyűjtése) összesen 103 ezer koronával járult hozzá. A jelentés szerint 1912 végéig a kultúrpalota „tető alá került, kívül-belül bevakoltatott, bemázoltatott, az ajtók ablakok teljesen felszerelve, bemázolva elhelyeztettek, a kőlépcsők, kőfaragó munkák részben elhelyeztettek. A szoba festő és díszfestő munkálatok, a külső lépcsők elhelyezése, a könyvtárak és múzeum átköltöztetése eszközöltetett."

1

1 Varjassy polgármester jelezte a további feladatokat. Felvetése szerint szándékuk „a közművelődési ház souteraine helyiségeinek egy alkalmi vendéglővé való átalakítása, amennyiben a kultúrpalota nagytermének hangversenyekre, felolvasásokra és bálokra való értékesítése... remélhető". A beszámoló záró gondolatai között felveti a polgármester, hogy a közönség igényli a kultúrpalotát, de a berendezés és fenntartás „annyira igénybe veszi a közönség áldozatkészségét, hogy már most a 85% pótadót fizető polgárság 7 MOL K 736. 52. doboz, 333. irat. 8 MOL K 736. 52. doboz, 316. irat. 9 MOL K 736. 52. doboz, 316. irat. 10 MOL K 736. 52. doboz, 316. irat. 11 MOL K 736. 52. doboz, 333. irat. 467