Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Huszár Zoltán: A Dunagözhajózási Társaság története alapításától a párizsi kongresszusig (1829-1856)

A Dunagőzhajózási Társaság története alapításától a párizsi kongresszusig (1829-1856) HUSZÁR ZOLTÁN A dunai folyamhajózásban kb. egy évszázadig meghatározó Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság (DGT) (Erste k. k. priv. Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft [DDSG], a továbbiakban Társaság) története,

1 tevékenysége alapvetően a Duna régiókat, nemzeteket összekötő integráló szerepét bizonyítja. A különböző fejlettségű, történelmi tradíciójú, eltérő etnikumú, vallású területeken a személy- és áruszállítást, valamint az ehhez szükséges, ill. ebből következő munkakultúrát hatékony kommunikációs rendszerrel igyekezett összekapcsolni a szó legpozitívabb értelmében multinacionálisnak tekinthető nagyvállalat. A folyamatos dunai gözhajózásra vonatkozó 18

13-ban, I. Ferenc által meghirdetett első császári és királyi kiváltságlevél felhívásának közzétételétől - amely egy mechanikus erővel hajtott hajóra vonatkozott és annak tulajdonosa számára szólt - a folyamatos próbálkozások, próbautak, elnyert, majd visszavont privilégiumok után, 1828-ban Bécsben két angol vállalkozó állt elő azzal a szándékkal, hogy az uralkodói felhívásnak eleget tudnak tenni.

2 1828. április 17-én John Andrews

3 és Joseph Pritchard uralkodói kiváltságot,

4 ill. engedélyt kapott az általuk feltalált, javított szerkezetű gőzhajó üzembeállítására. Ajelentkezők előtt világos volt, hogy a dunai gőzhajózás eddig mindig a gépészeti („engineering") hibák miatt hiúsult meg. Ezért nem terveztek saját gőzgépet, hanem úgy döntöttek, hogy az akkori Európa legjobb gőzgép gyárából, Angliából, a Boulton & Watt cégtől rendelik meg a „gőzhajó szívét". Pritchardnak jó tapasztalatai voltak a cég termékeivel kapcsolatban, ugyanis 1826-ban a Genfi-tavon közlekedő „Léman" nevű hajóját is ezzel a gőzgéppel szerelte fel.

5 1 A DGT/DDSG-ről készített tanulmányok, összefoglalók közül máig a legteljesebbek: GrössingFunk-Sauer-Binder 1979.; Mayer-Winkler 1989., Donau-Schiffahrt 2004. 2 Pisecky 1994. 190. 3 John Andrews 1787-ben született Londonban. Először nyelvtanárként tevékenykedett Franciaországban. Az amerikai hajóépítő mester, Edward Church szolgálatába állt, és mint beosztott felvigyázó és bérelszámoló dolgozott. Church mester sikerrel próbálkozott az 1820-as évek Nyugat-Európájában a gőzhajózás bevezetésével. E tevékenysége során került először kapcsolatba Andrews az új technikával. Később Andrews, aki elsősorban kereskedő, üzletember volt. a Pó-hajózás hajóépítésénél, Velencében ismerte meg az ott tanuló későbbi üzlettársát. Pritchardot. A kortársak megítélése Andrews jelleméről megoszlott. (GrössingFunk-Sauer-Binder 1979. 21.), Széchenyi naplója tanúsága szerint, az alapítást kezdeményező egyik angolt, Andrews-t, jól ismerte. (Széchenyi 1982. 743., 1833. július 29-i feljegyzés.) 4 Joseph Pritchard életrajza csaknem ismeretlen. Személyisége ellentéte volt Andrews-nak. Technikus, gépész és gyakorlati ember volt, aki megfelelő tapasztalattal rendelkezett ahhoz, hogy a dunai gőzhajózás körülményeit, nehézségeit a részvényjegyző uraknak bemutassa. A DGT sikeres kezdete után hamarosan, 1831-ben különvált üzleti partnerétől, Andrews-tól, akivel pedig együtt hozta létre az első gőzhajózási társaságot, ill. építette az „I. Ferenc" nevű gőzhajót. (Grössing-Funk-Sauer-Binder 1979. 21.) 5 Grössing-Funk-Sauer-Binder 1979.21. 404