Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
MEDIEVISZTIKA - Havassy Péter: Borsod vármegye 14-15. századi nádori közgyűlései
szent királyi koronával szembeni köteles esküt letette. 3 4 Amikor a nádori közgyűlés helyszíne Sajószentpéter volt, pl. 1409-ben, akkor a tisztségviselők vagy a peres felek eskütétele a helyi Szent Miklós templomban zajlott. 3 5 1412-ben már a teljes assessori névsorral is találkozhatunk: Mokcsai Pál alispán, valamint Csabai András, Putnoki László, Büki József fia András, Béli Gergely, Nyomári László, Daróci Thyboldus fia Miklós, Vadnai Barius, Bogácsi Ferenc fia István, Vathai Tamás, Csebi István, Csécsi Pósa Mihály és Disznósi Csobánka Domokos esküdt ülnökök. 3 6 Ugyancsak a megyék kötelessége volt, hogy közgyűlésekre kikiáltókat, közkikiáltókat (proclamatores) biztosítsanak, viszont e szolgálatot teljesítők kiváltságos jobbágyi állapotnak örvendtek. A feladat teljesítése csak a nádori vagy a király által elrendelt egyéb közgyűlésre vonatkozott, azonban terhelte az adott község lakosságát nemzedékről nemzedékre. 3 7 1377-ben Nagy Lajos király Pásztói János mesternek adományozza a Borsod megyei Ladány terrát vagy possessiot, amely korábban a kikiáltói szolgálatot teljesítő várnépeké volt és azoktól jogtalanul foglalták el, egyben kiveszi a földet az említett kondíció alól. 3 8 A kikiáltókon kívül találkozunk a közgyűléseken, a nemesek közül választott recitátorokkal (recitatores) is, akik a különböző vizsgálatok eredményeit kihirdették. 3 9 Ha már a kikiáltásnál tartunk, itt jegyezzük meg, hogy a nádori közgyűlést felhasználták arra is, hogy a törvényeket és a királyi rendeleteket nyilvánosan kihirdessék. A Lajos halála utáni zűrzavar nem kedvezett a nádori közgyűléseknek sem, alig találkozunk néhány összejövetellel. Lackfi István nádorságának kezdetével ismét megkezdődik az országos körút. A korábbi rendszeresség azonban a múlté, mert Zsigmond nádorai már általában csak hat-nyolc, sőt 1394-1405 között 11 évig nem látogatják a megyék nagy többségét. A szüneteltetéshez hozzájárult az ún. proclamata congregatio generalis (kikiáltott közgyűlés) megjelenése, mely alapvetően abban különbözött a korábban megszokott nádori gyűléstől, hogy a megjelenési kötelezettség valamilyen ügy kapcsán csupán a birtokszomszédokra, illetve azokra vonatkozott, akik tudtak valamit a tárgyalandó ügyről. A proclamata congregatiót a nagyobb hatalmaskodási perek esetén hívták elsősorban össze, a kisebb jelentőségű ügyeket az egyre növekvő szerepet játszó megyei törvényszéken (sedes iudiciaria, vagy röviden sedria) tárgyalták. (1457-ben V. László király utasítja Borsod vármegye hatóságát, hogy a ládi szerzetesek panaszát proclamata congregatio generalis útján orvosolja, s ennek keretében hívja össze Keresztúr birtok szomszédjait és a vármegye nemességét.) 4 0 Nemcsak ez a szempont, hanem az is hozzájárult a nádori közgyűlések csökkenéséhez, hogy egyre hosszabbra nyúltak és hatalmas terhet róttak a megye lakosságára. így jóformán csak akkor kerül rá sor, ha a gonosztevők nagyon elszaporodnak, s ami szintén új jelenség, hogy a nádor megbízása nem az egész országra, hanem csak egy-egy megyére vonatkozik. Az 1447. évi 12. tc. szerint Hunyadi János kormányzó már csak akkor kapott jogot generalis congregatio meghirdetésére, ha azt az illető megye is kérte. Fia, Mátyás 1464-ben azonban ismét elrendelte (21. tc.), hogy a nádori köztörvényszékeket a régi szokás szerint tartsák meg. 1467-ben a 34 Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjtemény, Budapest (DF) 247982. 35 DL 89671. 36 DL 9979. 37 Gábor 1908. 144.; Hajnik 1899. 71. 38 DL 73469. 39 Gábor 1908. 144. 40 DL 12128. 332
