Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MEDIEVISZTIKA - Havassy Péter: Borsod vármegye 14-15. századi nádori közgyűlései

segítségéért súlyos büntetés járt. Papokat, nemeseket, diákokat és másokat, elsősorban jobbágyokat találunk a proscribáltak között, s legalább ilyen széles a gaztettek köre is: tolvajlás, orgazdaság, rablás, gyújtogatás, hamis pénz verése, hamis pecsét készítése és használata, oklevélhamisítás. Gyilkosok nem szerepeltek a listákon, mert a gyilkosságért való elégtétel szerzése magánügynek minősült, csak magánvád útján volt érvényesíthető.

1

9. Az elítélt a királyhoz fordulhatott kegyelemért, de előfordult, hogy pénzért megváltotta bűnét. Pl. 1409-ben Zsigmond király megkegyelmez a Borsod megyei nádori közgyűlésen proscribált Szirmai Györgynek oly feltétellel, hogy Szerbiában hat kísérővel négy hónapig szolgálni köteles.

2

0 A közgyűlések megtartásának másik fő célja a királyi és királynéi birtokok, javadalmak felkutatása és visszaszerzése volt (celatores iuris regii). Ennek végrehajtására a király a nádor mellé prókátorokat (procurator et syndicus generalis specialis) rendelt ki.

2

1 A nádori közgyűlések harmadik célja a polgári és bűnügyekben való igazságszolgáltatás volt. Mivel a király arra törekedett, hogy a peres feleknek ne kelljen az olykor nagyon távoli királyi kúriát felkeresniük, hanem a nádor rendszeresen végigjárva az országot tartson törvényszékeket, ezért a „mindennapos" ügyek kerültek leggyakrabban elő a közgyűléseken. így szép számmal találkozunk Borsod megye fórumain is birtokperekkel, rév- és vámjogok vitatásával. Gyakran már a közgyűlés idején elvégezték a birtokbaiktatást. Jelentkeznek nemességvizsgálatok, hatalmaskodási és adóssági perek, leánynegyed kihasítások, birtokelidegenítés és jogtalan használat miatti tiltakozások, bírságbehajtások, vagyonátruházások stb. is. Találkozunk ún. peren kívüli cselekményekkel, azaz a nádor átír oklevelet, végrendeletet kötnek előtte, zálogbirtokot adnak vissza, s folytathatnánk a sort.

2

2 A kiadmányok rendszerint nyílt alakban, az oklevél hátlapjára rányomott pecséttel készültek. Azonban, ha jogügyletet tartalmazott vagy egy korábbi oklevelet írt át, akkor néha privilegiális alakban, függőpecséttel ellátva adta ki a nádor, így 1367-ben Oppelni László palatínus Borsod közgyűlésén.

2

3 Az 1298. évi 29 tc. alapján a nádori közgyűléseket tavasztól őszig kellett megrendezni, tehát télen tilos volt.

2

4 Ennek ellenére találkozunk december 14-én még tartó gyűléssel,

2

5 sőt 1466-ban Sajószentpéteren sem lehetett nagyon meleg, amikor december 23-án Pálóci László országbíró még mindig elnökölt a borsodi congregation. Úgy látszik, az ülésezésnek csak a karácsony vetett végett.

2

6 Egyébként Borsod gyűléseit leggyakrabban júniusban, szeptemberben és októberben tartották (három-három alkalom), májusban, júliusban és augusztusban kettő-kettőre, decemberben egyre került sor. A közgyűlések a szakirodalom egybehangzó tanúsága szerint általában valamelyik feria secunda-n, azaz hétfőn kezdődtek, kivéve, ha hétfő valamilyen jelentősebb ünnepnapra esett, illetve, ha valamelyik megyében a nádor hosszabban időzött a vártnál. Borsodban az általunk ismert gyűlésekből kilenc hétfőn, négy szerdán, kettő kedden és egy pénteken kezdődött. A nem hétfői kezdésekbe ünnepnap nem szólt bele, ugyanakkor 1409-ben a pünkösd miatt nem fejezték be a közgyűlést, nyilván csak szüneteltették. Borsod megye a 14. században változatos helyszíneken, de leggyakrabban (Sajó)Kaza mellett tartja gyűléseit, 19 Eckhart 1947. 171.; Gábor 1908. 125-126. 20 DL 67409. 21 Eckhart 1947. 171.; Gábor 1908. 125-126. 22 Gábor 1908. 109.; Iványi 1939. 76-77. 23 Gábor 1908. 150. 24 Istványi 1939. 67. 20. jegyzet. 25 Gábor 1908. 137. 26 DL 16451., 16452., 16454., 64414. 330