Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
MEDIEVISZTIKA - Tóth Péter: Adatok az egri püspökség késő középkori egyházi topográfiájához
1524. március 16. 1804. vol. 20Ír. fal. 20. Ambrosius de Besermen Agriensis diocesis plebanus parochialis ecclesiae villae Batta dictae vei alterius diocesis. Az egri egyházmegye egyetlen Böszörmény nevü települése a történeti Szabolcs vármegyében feküdt és azonos a mai Hajdúböszörménnyel. 2 0 Batta falu talán a borsodi Vattával lehet azonos. 21. Gregorius Chutus Agriensis diocesis cappelanus ad altare Sancti Michaelis in ecclesia parochiali Omnium Sanctorum villae Banhiegyes dictae diocesis. A középkori Bánhegyes települést hol Csanád, hol Zaránd vármegyéhez sorolták, 21 ennek megfelelően tartozhatott a pankotai esperességhez is. A 16. századi török adóösszeírások szerint a nagyobb települések közé tartozott. 1596-ban, a tizenöt éves háború idején pusztult el. A mai Bánhegyes határának északi részén a terepbejárások során templomhelyet és temetőt is megfigyeltek: talán ez a templom lehetett a Mindenszentek titulusú plébánia. Sem a templomot, sem az oltárát nem említi forrás. A káplán neve helynévként is előfordul a 10. számú kérelemben. 22. Gregorius de Bencheys Agriensis diocesis cappelanus ad altare Sancti Michaelis in ecclesia Omnium Sanctorum dictae diocesis. A település egyelőre nem azonosítható. ^aTv. w UrfA í . 1. kép. Bencheys 23. Johannes Peres de Rudabanya accolitus Agriensis diocesis de Scaribusado in ecclesia Sanctae Simonis et Judae apostolorum de dicto loco dictae diocesis. A Rudabánya név teljesen bizonytalan írású, különösen a szókezdő 'R' betű leírásával birkózott meg nehezen a scriptor. Simon és Júda titulusú egyház volt a felsőborsodi esperességben, a felsorolásból ítélve éppen Rudabánya környékén: 2 2 ezt azonban Barcikán lokalizálja a kutatás, 2 3 sRudabányáról úgy tudjuk, hogy templomát Szent Miklós tiszteletére szentelték 2 4 — ennek alapja az, hogy a bánya-mezőváros eredetiben fennmaradt középkori pecsétnyomója Szent Miklóst ábrázolja. 20 Csánki 1890-1913. 506-507. 21 Blazovich (szerk.) 1996. 47^18. 22 MVH. 1/1. kötet, 248. p. Kovács Béla három ilyen titulusú egyházat ismer az egri egyházmegyében: Hrapkót a sárosi, Tiszakeszit és Barcikát a borsodi foesperességben. 23 Györffy 1987. I. kötet, 755. 24 Soós 1985. 155.; Mező 2003. 328. 321
