Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
MEDIEVISZTIKA - Németh Péter: Dob (Szabolcs m.) és határa a 13-15. században
1352/386: p. Keniz interfl. Tycie et Tacta in C-u Zabowch (DL 107341); 1352/386/412: p. Kenez in C-u de Saboch (DL 43182; A. V, 558; 16. sz.-i másolata DL 90861); 1360: p. Kenyz (DL 41426); 1419:p. Kenezy (Zs. VII, 816); 1476: p. Kynyz (DL 107595). A falu 1419-ig a Kinizsi (Abaúj m.) es. birtoka volt. - 1352: Ajászói konvent előtt [a Kinizs nb-i] István fia: Imre és fia: Gergely, valamint Péter fia: Mihály, továbbá Márk fia: Pál fiai: Jakab, Márk és György kinizsi (Abaúj m.) nemesek egyenlően megosztották az elhunyt András fia: János Szabolcs m.-i, a Tisza és a Takta folyók között fekvő Kenéz birtokrészét is. - 1386: Ajászói konvent az oklevelet Pál fia: Jakab kérésére átírta. - 1360: Ajászói konvent előtt Kinizsi Péter fia: Mihály tiltakozott az ellen, hogy Márk fia: Miklós és Pál fiai: Jakab és György Kenéz birtokban fekvő részeiket elidegenítsék. - 1419: Bátori (Szatmár m.) Péter fia: János fiait. István királyi asztalnokmestert, Benedeket, Tamást, Mihályt. Jánost és Bertalant a Szabolcs m.-i Kenéz birtok őket vásárlás jogán megillető részébe a leleszi konvent ellentmondás nélkül beiktatta. - 1476: A leleszi konvent jelentette I. Mátyás királynak, hogy Dengelegi (Szatmár m.) Bernát és fia: Miklós, továbbá Dadai Móré Mihály és László név szerint felsorolt jobbágyaikkal a gönci (Abaúj m.) pálos remeték Szabolcs m.-i Kinizs és Dada birtokán is, az azokhoz tartozó név szerint felsorolt erdőkben, halászó helyeken hatalmaskodtak. - É-ról Harkály, Szada (Zemplén m.) és Prügy, K-röl Dada, D-ről és Ny-ról Dob határolta (1767-79 k.: Kam. S 11, nro. 830/10). A középkori falu helye eredetileg Taktakenéz határában (BAZ hnévtára, 307: Ókenéz /1892-1900, 1902-7,1926-37, 1944/), amely a Tisza-kanyar átvágásával annak bal partjára, Tiszadob területére került át. - Ma Taktakenéz (1863), BAZ m. (Hnt. 1892, 1594: 4284 kh.). Még egy Árpád-kori településről kell megemlékeznünk, amely lehetséges, hogy Tiszadob határában kereshető. Régészeti terepbejárás dönthetné el, hogy Egyek vagy Dob ennek a korai falunak a pontos helye. A kétséget ugyanis az okozza, hogy sem Pesty Frigyes Helységnévtára (1864), sem a Hajdú-Bihar megyei Levéltár 19. századi, Egyekre vonatkozó térképei nem ismerik Szekeres nevét, az csak 1926-ban Szekerestanya külterületi lakott helyként, illetve annak pusztulása után gyűjtött földrajzi névként tűnik fel. Ha valóban ilyen kései eredetű az egyeki Szekeres, akkor minden bizonnyal a tiszadobi adat jelzi a kora Árpád-kori szekerezők egykori lakhelyét. Szekeres, Szekeresegyház É.n. [7+1067 k.]/267: pr. Zekeres (W. I, 26); 1302: p. Scekeresyghaz (Egri kápt. m. lt. N. 16. D. 2. f. 1. nro. 1. oklevele ma nem található! AOkl. I, 243); A hn. arra utal, hogy első lakói lótartásra, fuvarozásra voltak kötelezve. - A százdi (Borsod m.) apátság 1067 k. kiadott, de interpolált oklevele szerint [az Aba nb-i] Péter ispán adta a monostornak a Szekeres prédiumon a hozzá tartozó népeket azzal a kikötéssel, hogy minden hónapban ketten (kétszer) szolgáljanak, s ahová megy az apát, lóháton kísérjék. - Az oklevelet IV. Béla király 1267-ben az Aba nb-i Artolf fia: Prügy (Pued) ispán kérésére átíratta és megerősítette. - 1302: [Az Aba nb-i] Mákján fia: Demeter mester polgári és szekeresegyházi örökölt birtokrészét átengedte nővérének, Gáspár fia: Lőrinc feleségének. [NB! Kiss Lajos (MNyör 106. /1982/ 482) és Györffy Gy. (DHA 514), majd nyomukban B. Huszár (KovácsEmk. 259) a százdi apátság településünkre vonatkozó adatát a Heves m.-i Szekereshez kapcsolta, bár Györffy korábban ezt elvetette (III, 134). Heckenast (122) tévesen Dombrád határába helyezte. A Heves m.-i Szekeresegyházra vonatkozó adatok (1303, 1422, 1433) mindig Horttal (1. Györffy III, 101) együtt kerülnek említésre. Ezért gondoljuk, hogy az 1302. évi, Polgárral együttes említés nem a Heves m.-i birtokra vonatkozik.] — Egyek (HBFN 1, 41-42: Szekereskút, Szekerestag; HB hnévtára, 44: Szekerestanya/1926/) vagy Tiszadob határában kereshető (Pesty 1864, 256: Zekeres ... a Tiszának bal partján). 313
