Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

IKONOGRÁFIA - Gyulai Éva: Vinum acuit ingenium - A hordón ülő Bacchus ikonográfiája a 16-17. századi emblémákon

A tokaji Baksits azonban, amely 1990 óta köztéri szoborként, sőt kútként (Szanyi Péter alkotása) a város szimbóluma lett,

3 szatirikus ikonográfiájával túlmutat a borvidékek folklórján, igaz, nem a klasszikumig, hiszen Bacchus/Liber (Dionysos/Lyaios) nem ülhetett hordón, amelyet a rómaiak csak a késő antikvitásban vettek át a galloktól, az ókorban ugyanis amforákban tárolták és szállították a Mediterráneum borát. A szüreti és farsangi ünnepek hordón ülő Bacchusa azonban, zsánerét tekintve, a klasszikus ikonográfia felé mutat, hiszen diadalmenetet imitál, vagyis az egyik leggyakoribb, de feltétlenül a leglátványosabb és legmozgalmasabb Dionysos-ábrázolásra, Dionysos/Bacchus ünnepi menetére, triumphusára utal. Dionysos Indiából való diadalmas visszatérését már a Kr. e. V. és IV. század fordulóján állatok (leopárd, griff, bika) húzta harci szekérrel ábrázolta Pasithea-festö a Louvre nevezetes vörös alakos vázáján,

4 de római császár kor provinciáinak mozaikpadlóin és a márványszarkofágokon is népszerű volt Bacchus triumphusa. A kocsit, amely a görög antikvitásban még gyakran hajót formázó carrus navalis volt, amikor Dionysos megjelenik a tiszteletére rendezett athéni Anthesteria-ünnepen,

5 gyakran húzzák foltos leopárdok, oroszlánok vagy tigrisek. Ezek az egzotikus vadállatok egy másik antik Bacchus-ikonográfiában is megjelennek, ahol az istenség, többször gyermekként, lovagolja őket, a tigris különösen kedvelt volt az észak-afrikai római mozaikokon, de Pompeiben a Casa del Famo mozaikpadlóján is feltűnik a tigrisen lovagló mezítelen kis Dionysos. A hordón ülő Bacchus ábrázolása ismeretlen az antikvitásban, csak a reneszánsz teremtette meg ezt a sajátos Bacchus-ikonográfiát. Bár gyökerei a klasszikumba nyúlnak vissza, mégpedig Bacchus menete, triumphusa, illetve a bacchanáliák ábrázolásáig, ahol az isten vadállatok vontatta szekéren, illetve leopárdon, tigrisen lovagolva jelenik meg követői társaságában, azzal, hogy a kocsit, s főként az egzotikus állatokat a hordó váltja fel, Bacchus a mértéktelen borivás, sőt részegség szimbóluma lesz, de jelképezheti a borkultúrát, életörömöt, szerelmi együttlétet is. A hordós Bacchust nem kevés szatírával, többször gúnnyal ábrázolják a 16-17. századi fa- és rézmetszetek, mind az egylapos nyomtatványok, mind a középkori örökséget'' továbbfolytató Ovidius-könyvillusztrációk, illetve a kor divatos emblémái. A hordón ülő Bacchus feltehetően a közkultúrából került az elit művészet és irodalom szférájába, majd az ott kivívott hihetetlen népszerűsége miatt minden bizonnyal vissza is „vándorolt" a szüreti mulatságok, Bacchus-ünnepek képi világába, amelynek így a 16-17. századi metszetek ikonográfiája mintául is szolgálhatott. 3 Hasonló, hordón ülő köztéri szökőkutat több helyen is felállítottak Európában, elég csak a spanyolországi Aranjuez és a luxemburgi Reniich (mozgó) Bacchus-kútját említeni. A Rajna-völgyben fekvő kisváros, a baden-württenbergi Offenburg Bacchus-szobra szökőkút ugyan, de alakja nem hordón ül. Talán a legrégibb Bacchus-emlékmü Rajna-vidék-Pfalz Tartományban, Daun közterén áll. Az öntöttvasból készült alkotást, amely a mezítelen, korpulens Bacchust ábrázolja hordón ülve, kezében felfelé szélesedő pohárral, szölöfonatos ágyékkötővel, fején babérkoszorúval, a hagyomány 1700 körülire datálja. Hasonló ikonográfiával készült a wiesbadeni Henkell-gyár bejáratánál látható patinás bronzból öntött Bacchus-szobor, amely, képeslapok tanúsága szerint, korábban a pezsgőgyár pincéjében állt. Feltehetően mindkét alak ágyékából egykor bor (pezsgő) folyt. 4 Pasithea-festö: Attikai vörös alakos váza, Dionysos harci szekéren. Musée du Louvre, Louvre NMB 1036 (BeazleyJVs 230398) 5 Versnel 1970. 36., 240., 253. 6 A középkori Metamorphoses-kiadásokban, amelyek egyébként általában nem a klasszikus Ovidiusszövegét közlik, hanem Az átváltozások francia, latin moralizált átírását, vagy átköltését, s így Bacchus az ivászat és mértéktelenség jelképeként tűnik fel. Ovidius középkori és kora újkori kódexeiről, kiadásairól bővebben: Harf-Lancner-Mathey-Maille-Szkilnik 2009. tanulmányai. 288