Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
IKONOGRÁFIA - Voigt Vilmos: Renard nyomai Magyarországon?
A körülbelül 27,5 x 22,5 centiméteres csempén balról egy kámzsás gallért viselő, álló állat jobb mancsában botot tart, baljával egy szárnyast ragad nyakon, a kámzsából három szárnyas feje látszik ki. A kép bal oldalán négy magasra tartott nyakú szárnyas figyeli az álló állatot. A kályhacsempét leíró muzeológus szerint egy barátcsuhába öltözött farkas szól a libákhoz. A farkas kinyitja száját, kiölti nyelvét, jól láthatók a fogai. Ami az ikonográfiát illeti, Mácelová a lupus predicans (prédikáló farkas) néven ismert motívumra utal. Cseh és más művészettörténészek 1983-tól több ízben is foglalkoztak e motívummal, először huszita jellegű ábrázolásnak gondolták, majd Mérínsky úgy vélekedett, hogy a 13-14. században Nyugat-Európában jelenik meg az ilyen képi ábrázolás, és csak később (a 14. század folyamán) kerül kapcsolatba a cseh huszitizmussal. Hasonló csempéket ismerünk Prága, Jihlava városaiból, valamint lengyel és német földről. 2 1 Az azóta lebontott régi zólyomi plébániaház falfestménye (a 15. század második feléből) is bemutatja ugyanezt a motívumot. 2 2 Ami az ikonográfiái párhuzamokat illeti, Strauss két hasonló kályhacsempét is bemutat. Neuzelle kolostorából összesen 56 kályhacsempét ismerünk. Ezeken nyolcféle jelenetet ábrázoltak. Az egyiken, 2 3 a képen bal oldalt egy szerzetesi csuhába öltözött róka áll, baljában nagy nyitott könyv, jobb oldalról rózsafüzér van. A kép jobb oldalán négy sovány kecskegida ágaskodik. Ez a kályhacsempe is a 13. század második fele és a 15. század legvége közé datálható. Ugyanerre az időre datálható egy zittaui csempe, 24 amelyen hasonló képbeosztással bal oldalon egy róka áll, csuklyás barátcsuhában, kezében pásztorbot és nyitott imakönyv. A csempe jobb oldalán, alul négy galamb sorakozik, „libasorban", egy ötödik a jobbról felfelé menő létra egyik fokára telepedett. Strauss az előző példánál megemlíti, hogy a nürnbergi városi könyvtárban őrzött Missale egyik illusztrációján két róka az erdőben misét celebrál a tyúkoknak és libáknak. Sőt, olyan ábrázolás is van, ahol egy róka és egy farkas látható, amint a libáknak énekelnek. A második ábrázoláshoz egy neuzellei csempét is említ, amelyen a barátcsuhába öltözött róka 7 kecskegida előtt prédikál. Mielőtt az ilyen ábrázolások értelmezésére visszatérnénk, megemlítjük, hogy magyar kerámiatörténészek későbbről is említettek ehhez kapcsolható ábrázolást. Az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban található egy hatszögletű, német feliratú habán edény (1620-ra datálva), amelynek egyik oldalán egy róka látható: egyik lábával kosarat tart, a másikban husáng van. Lehetséges, hogy a hátán batyut visz. Az ábrázolás alján (talán nem is ide tartozóan) madarak és egyéb kis állatok láthatók. 2 5 A közlő Katona Imre szerint ez a motívum a Rókaregényből származik. O hasonló rókatípust lát egy 17. századi csehországi habán kerámián, valamint a budapesti Iparművészeti Múzeum egy 205-216. A csempe pontos leírása a 206. lapon, a motívum rajzos bemutatása a 214. lapon a 4. ábra. A barna mázú csempéről a kötet végén (a 264. lap, F 33 jelzéssel) színes illusztráció is készült. 21 Mácelová pontosan felsorolja Smetánka, Smahel, Mérínsky, Richterová, Dymek és mások ide vonatkozó publikációit. 22 Zolnay László szerint: A lebontott zólyomi paplak gótikus falképsorozatai. In: Művészettörténeti Értesítő XXIV (1975) feltűnő, hogy a vadász kigúnyolása az itteni „világi" freskók egyik fő témája. Ezt a zólyomi várban gyakran tartózkodó és a környéken szívesen vadászó Mátyás királlyal hozza kapcsolatba. 23 Strauss id. mű (1966) Tafel 2., Abb. 3. 24 Strauss id. mű (1966) Tafel 4„ Abb. 4. 25 Lásd: Katona Imre: Habán művészeti emlékek Magyarországon. Budapest, (1983), Múzsák Közművelődési Kiadó. 51. számú tárgy, a 145. lapon, az 51. számú illusztráció a 198. lapon. 283
