Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

IKONOGRÁFIA - Voigt Vilmos: Renard nyomai Magyarországon?

miatt sem.

1 Kézikönyveinkben, lexikonainkban itt-ott említik e „róka-epikát", tulajdonképpen máig sem készült el azonban olyan tanulmány Magyarországon, amely e tárgykörrel érdemben foglalkozott volna. Minthogy Renard Vallóniától elválaszthatatlan, nem véletlen, hogy amikor megélénkültek vagy rendszeressé váltak a vallon-magyar kapcsolatokkal foglalkozó konferenciák - ez a téma is előjött. A Veres László és munkatársai, valamint a Brüsszelben élő Keresztessy Sándor által mintaszerűen megszervezett „ Colloque pluridisciplinaire sur l 'héritage médiával des Franco-Wallons dans le bassin des Carpates " alkalmával (Tokaj, 2004. május 19-23.) magam is előadtam „Hungarian traces of Renard the fox" címmel, amelynek fontosabb része néhány tárgy képének vetítése volt. A mi figyelmetlenségünk miatt azonban ez az előadás nem került be A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLVI (2007) kötetébe, ahol pedig a kollokvium nyolc előadása (francia, magyar vagy angol nyelven) megjelent. Amikor most végre igyekszem jóvátenni a hibát, abba a szerencsés helyzetbe jutottam, hogy - késedelmem hozadékaként - a vallon-magyar kapcsolatokról mások már adtak áttekintést, sőt a nemzetközi folklorisztikai Rókaregény-kutatás is viszonylag korszerű áttekintést közölt.

2 Úgyhogy most nekem csak szűkebb kutatásterületemről kell beszámolni. * * * Ami a magyar állalmese hagyományát illeti, nyilván a honfoglalás előtt is meséltek az emberek az állatokról. Elvileg itt a kelet-európai folklór északi részét képviselő: medve-farkas történetre gondolhatnánk, amelyeket már Kolmacsevszkij (1882)

3 és Krohn (1889) is elkülönített. Azt a kézenfekvő lehetőséget azonban, hogy ezt az „északi ál latmeseciklust" keletről hoztuk volna magunkkal, eddig senki sem bizonyította. Hasonló módon hihető, hogy az antikvitásból származó „tanító mesék, fabulák" is befolyásolták a magyar népmesekincset.

4 Egyébként pedig az állatok országának társadalomkritikai felfogása ezekben nincs is meg. Azt viszont tudhatjuk, hogy a Phvsiologus egyes, állatokra vonatkozó elgondolásai ismertek lehettek magyar földön is. Bizonyíthatóan a 15-16. század fordulóján Velencében készült, úgynevezett Zsámboky-kódex révén

5 tudjuk ezt 1 Talán érdemes megemlíteni, hogy 1987-ben egy még ennél is szélesebb érdeklődési körű nemzetközi tudományos társaság is megszerveződött a USA Missouri államának egyik egyetemén, Kirksville-ben: The Beast Fable Society néven, általában is az „állatmese" és rokon műfajok kutatói számára. Az ő évkönyvüknek egyszerűen a Bestia: Yearbook of the Beast Fable Society nevet adták. Ez a társaság is rendszeresen tart nemzetközi filológiai kongresszusokat, a világ minden táján. 1990-ben a német Reineke-Gesellschaftol alakították meg, ez is nemzetközi jellegű. 2 Düwel, Klaus: Reineke Fuchs in: Enzyklopädie des Märchens. Begründet von Kurt Ranke ... Bd. 11. Berlin-New York, 2004. Walter de Gruyter, Sp. 489-502. - valamint: Krapoth, Hermann: Roman de Renan ugyanott, Sp. 795-803. 3 Itt és a követőkben, néhány olyan szakmunkát, amelyekből nem vettem át közvetlenül adatot, csak évszámmal és pontos bibliográfiai hivatkozás nélkül említek, mivel itt a megjelenés ideje volt csak fontos számunkra. Egyébként az általam pontosan idézett művekből ezek adatai könnyen kikereshetők. 4 Minthogy erről a témáról másutt már áttekintést készítettem, ezt nem kell most részleteznem. Eredetileg az 1970-es évek végén írott dolgozatom új, jobban hozzáférhető kiadása: Voigt Vilmos: A folklór és az irodalom kapcsolata a magyar állatmesékben. In: Voigt Vilmos, Világnak kezdetétől fogva. Történeti folklorisztikai tanulmányok. Budapest, 2000. Universitas Könyvkiadó, 209-286., különösen 223-225. 5 Lásd erről, áttekintőleg: Wehli, Tünde: Al/at- és növényszimbólumok. In: Kőszeghy Péter (főszerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Budapest. 2003. Balassi Kiadó, 70-76. Az egyes állatokról a megfelelő címszavaknál esik szó. Sajnos, még nem jelent meg a lexikonnak az a kötete, amelyben a róka vagy akár a Rókaregény címszavak jönnének. 276