Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - Petercsák Tivadar: Az egri fertálymesteri bot és köpeny

Az egri fertálymesteri bot és köpeny PETERCSÁK TIVADAR Egerben 1995-ben élesztették újjá a több évszázados hagyománnyal rendelkező fertálymesterséget. A 17. század végén kialakuló intézmény a betelepült hajdúk hadi szervezetére vezethető vissza, akik egy-egy településrész élére tizedest (decurio) állítottak. A török kiűzése után betelepülő német polgárság az általuk lakott városrészeket 1712-ben már negyednek, viertelnek nevezte, és az élére választott elöljárókat kezdetben szintén tizedesnek, majd az 1730-as évektől németül viertelmeisternek, magyarul fertálymesternek hívták.

1 Eleinte hat fertálymester volt, majd a negyedek számának gyarapodásával tizenkettőre nőtt a számuk. A 20. században két új fertály keletkezett, így 1938-ban már 14 fertálymestert választottak.

2 A 18. század végén még a városrészek, negyedek lakói, majd a régi fertálymesterek baráti összejövetelen választották meg év elején egy évre a fertály képviselőjét a negyedben házzal rendelkező, tisztességes, vallásos és erkölcsös életet élő férfiak közül.

3 Az új fertálymesterek eskütételére február 9-én, Szent Apollónia napján került sor a városházán a város főbírája, illetve polgármestere előtt. Az 1949-ben adminisztratív úton megszüntetett intézmény feladatai az évszázadok során sokat változtak. Kezdetben a városi tisztségviselők alárendeltségében végezték munkájukat: tájékoztatták a negyed lakóit a földesurak, a megyei vagy országos hatóságok és a városi tanács határozataitól, kézbesítették a hivatalos iratokat, részt vettek az adók összeírásában, bevallásában és beszedésében, városrészükben ellenőrizték a tűzrendészetet, az udvarok és utcák tisztaságát, felügyeltek az erkölcsös életre, az éjjeli csendre, törvény elé állíthatták a garázda elemeket, s kezdetben az utcán csavargókat, káromkodókat maguk is megfenyíthették. Feladataik ellátásáért a fertálymesterek természetbeli és pénzbeli juttatásban részesültek. A 19. század második felétől a fertálymesteri tisztség már inkább a hagyományőrzés címén maradt fenn tényleges közigazgatási feladatok nélkül, és az intézmény a társasági élet egyik fontos fóruma lett. A 20. század első felében - az Egri Negyedmesteri Testület megalakulása (1931) után - a fertálymesterek a város egész társadalmát átfogóan a kultúra, a lokális értékek megismertetése, az erkölcsös élet és a szociális gondok javítása érdekében tevékenykedtek. Testületileg részt vettek a városrészek egyházi és polgári rendezvényein, az elhunyt egykori negyedmesterek temetésén. Ok voltak a negyedek szószólói a városi hatóság előtt. 1939-ben 275 egykori negyedmester, valamint 14 tényleges fertálymester, mindösszesen 289 fő alkotta a fertálymesteri testületet, akik családtagjaikkal komoly bázistjelentettek a tisztség fennmaradásához.

4 Az egri fertálymesterek a 20. század közepéig a városrészek lakóinak együvé tartozását alakították ki és tartották fenn, s ezáltal hozzájárultak az „egriség" fogalmába tartozó 1 Nagy 1978. 209.; Nemes 2001. 68-69. 2 Nemes 2007. 30.; Breznay 1939. 33. 3 A fertálymesterek választását 1.: Petercsák 2009a. 527-534.; Vö. Breznay 1907., 1939. 4 Breznay 1939. 76., a fertálymesterek feladataihoz 1.: Petercsák 2009b. 161-176. 251