Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - P. Szalay Emőke: Kőedény úrasztali boroskorsók az Ungi, Zempléni és Beregi Református Egyházmegyékben
Bár jelzés nélküliek, telkibányai készítésüket erősíti egy korsó, amelynek nyakán ugyanez az egymást metsző kettős S motívum és palmetta díszíti. Évszáma 1898, feliratának elhelyezése a legkorábbi 1878-as korsó ívelten hajló sorát idézi. 1 2 Hollóházi edények A feltételezhetően Hollóházán készített edények formailag is elkülöníthetők a többi korsótól. Jellegzetességük a viszonylag széles talp, amelyhez kissé lapított, gömbölyded test tartozik. Nyakuk rövid, közepén gallérral körbevett, felette kissé szűkülő, majd kihajtó csővel zárul. Fülük a vállról indul, ívelten hajlik, a derék fölött kapcsolódik. Fedelük a szájba illeszkedő, nagy vaskos fogógombbal ellátott. 1 4 Díszítésük a jellegzetes református egyházi használatra utaló, búzakalászos, szőlöindás koszorú. Jellegzetességük a talpat, a vállat, a nyak gallérját és a szájperemet szegélyező barna csík, olykor még újabb vékony vonalakkal gazdagítva. Igen érdekes a legkorábbi, jelenleg feltételesen idesoroltfiizérradványi 1 5 edény (10. sz.), ugyanis a bemutatott formát követi, díszítése is a megszokott. A figyelmet évszáma kelti fel, ugyanis 1827-es dátummal ellátott. Amennyiben valódinak tartjuk, ez ellentmond Az északkeleti országrész másik jelentős kőedénygyára a hollóházi volt. A gyár meglétére az első adat 1831-ből ismert, mely szerint az anyakönyvekben szerepel egy „porcelángyárnok". A 19. század közepén több bérlőváltás történt a gyár élén. Közülük a legjelentősebb, amikor az 1850-es években Istvánffy Ferenc bekapcsolódott a gyár életébe. Az ő idejében javult a termékek színvonala. Tökéletesedtek a színek, a máz szép, repedezésmentes lett. Az 1880-as évektől a századfordulóig gyártott alkotások sajátosak, egyéniek. A kutatás a természet után festett virágokat, gyümölcságakat emeli ki, illetve a Zsolnay gyár hatása mutatható ki a díszítményben. Megjelenik az aranyozás is, amely megdrágítja az edényeket, de ünnepi jellegüket növeli. A gyár a századfordulón nagy teleppé fejlődött. Az első világháború utáni időszak válságos kort hozott a gyár életében is. 1939-ben új bérlő jelentkezett, aki ismét kísérletet tett a gyár átszervezésére, a művészi színvonal emelésére. 1 3 3. kép. Úrasztali boroskorsó Füzérradvány 1827 (10. sz.) 12 Takács 1962. 22. ábra a. kép. 13 Katona 1978. 130-3. Könyvében a gyárakra vonatkozó legfontosabb irodalom felsorolása. 14 Kiss 1972. 174. 5. képen bemutatott edény jeles példája a formának, ugyancsak ezt a formát láthatjuk Veres 1997. 416., 419. kép. 15 Közölve: P. Szalay 2010. 110. kép. 223
