Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Marozsán Zsolt: A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja
A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja MAROZSÁN ZSOLT A Zsolcai kapu nevéből fakadóan egykor városkapu, egyben vámszedő hely is volt. Születése a Kassa felé vezető országút Miskolcon való áthaladásának köszönhető. Első írásos említése 1742-ből származik, 1 és az egykor mocsaras, ártéri terület beépítése, belterületté nyilvánítása a 18-19. század fordulóján történt, ugyanis a város a kassai országút mentén terjeszkedett. Itt később koronauradalmi sóház és hozzá tartozó raktárak, malom, laktanyák, vásárcsarnok, nagypolgári paloták, a Gömöri pályaudvar, valamint különböző ipari üzemek épültek. Miskolcon a szó igazi értelmében vett gépgyártás nem volt, voltak azonban ipartelepek, műhelyek, amelyek magukat gyárnak tekintették. Minden a fővárosban összpontosult, vidéken szinte csak olyan vállalat működött, mely a főváros határában nem létesülhetett. Akadályozta azonban a vidéki gépgyártás fejlődését az éles verseny, mely egyfelől a külföldi, másfelől az egyre jobban szaporodó hazai gépgyárak között alakult ki, melyekkel szemben a vidék nem bírt helytállni. A vidéki gyárak nem működtek ugyanis olyan nagy és költséges apparátussal, mely a reklámhoz, utaztatáshoz, valamint a fejlődést elősegítő nagyobb hitelfelvételhez lett volna szükséges? Ezek mellett a vidék munkáshiánnyal is küszködött. Nem voltak szakmunkások, de még elegendő mennyiségű vas- és fémmunkás sem. Mégis, a gépipar helyi koncentrációját jelentette a Zsolcai kapu ipartelepe, melyen a 19. század második felében számos gépgyártással foglalkozó vállalkozás telepedett meg. Az ipari centrum kialakulását nagymértékben befolyásolta a Gömöri pályaudvar közelsége, ahonnan minden üzemhez vasúti vonal vezetett. A gépgyártó üzemek között meg kell említeni Leszih Miksa gazdasági gépgyárát, Hercz Jenő gépgyár és vasöntödéjét, Moskovits Sámuel vasöntöde és gépgyárát, a Szilágyi és Diskant motor-, gépgyár- és malomépítészetet, a Fried-tele gépgyár és vasöntödét, valamint a Miskolci Öntöde és Gépgyár Rt -1. Az ipartelep fontos üzeme volt még az 1912-ben indult Deichsel-féle drótkötél- és drótárugyár, mely ugyan nem gépgyártással foglalkozott, de az itt működő üzemek kapcsolatban álltak a gyáralapító több üzemével is, sőt maguk csábították Miskolcra Adolf Deichsel vállalkozását? Az üzemek a két világháború között élték fénykorukat, azonban az államosítással megszűnt számos vállalkozás, az ipari tevékenység súlypontja pedig Diósgyőrbe tevődött át. Leszih Miksa gazdasági gépgyára Miskolcon gépgyártással először a Leszih testvérek foglalkoztak, ipartelepük az 1860-as évek végén alakult. A rozsnyói iparoscsaládból származó Leszih Miksa 1863-ban 1 Gyulai 2000. 67. 2 Bencze 2006. 24. 3 A témáról bővebben: Dobrossy 1995.; Marozsán 2008. 187
