Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Hadobás Sándor: Gróf Andrássy Manó szerepe a rudabányai nagyüzemi vasércbányászat megindításában
2. sz. melléklet: A Borsodi Bányatársulat alapító okiratának magyar fordítása Bányatársulat-alapítási okirat 1. cikk Alulírottak, nevezetesen Gróf Andrássy Manó úr, földbirtokos Budapesten és a Witkowitzi Bánva és Vaskohászati Társulat, az Altalános Bányatörvény 137. §-a értelmében bányatársulattá egyesülnek, abból a célból, hogy a gróf Andrássy Manó úr által Borsod megyében megszerzett bányaterületeket és bányászati jogosultságokat üzemeltessék és kiaknázzák. Ezen célra gróf Andrássy Manó úr átadja a következő szakaszban felsorolt bányákat, területeket és szabadalmas kutatási jogokat az összes hozzávaló tartozékokkal, valamint az ezekkel kapcsolatos minden joggal és kötelezettségekkel, de különben tehermentesen, mint nem megosztott tulajdont a 3. szakaszban megjelölt név alatt megalapítandó cégnek és Witkowitzi Bánya- és Vaskohászati Társulat társaként lép be ezen bányatársulási kötelékbe. Ezzel mindkét félnek az a szándéka, hogy a gróf Andrássy Manó urat Borsod megyében megillető minden bányajogot kivétel nélkül az új Bányatársulat birtokolja, különösen vonatkozik ez azokra a jogokra, amelyeket gróf Andrássy Manó úr bányászati jogosultsága alapján, a mai naptól kezdve megszerez, ami alatt nevezetesen a bányaművelési helyektől a legközelebbi magy. kir. államvasúti állomásig vezető bányavasút létesítésére vonatkozó koncesszió értendő úgy, hogy ez a koncesszió, mint esetleg más, a Bányatársulat objektumaira vonatkozó jogosultságok, mint például építési és használati engedélyek, szolgáltatások, telekmegváltások stb. stb., a megállapodáshoz tartozónak tekintendők még abban az esetben is, ha ezek a jogok gróf Andrássy Manó úr nevére engedélyezettek. 2. cikk A bánya-objektumok és a jogosultságok, amelyek az előbbiek szerint a Bányatársulatba bevitetnek és amelyek, amennyiben bányaterület, a Rimaszombati Királyi Bányabiróság bányakönyvében, és amennyiben csak szabad kutatási jog, a Budai Királyi Bányakapitányság könyveiben szerepelnek, a következők: A. Bányaterület 1. Buda, Rudabányai község I. sz. Bányakönyv 125. old. átadva stb. stb., 1874. december 31. 1202 sz. B. Szabad bányamüvelés 1. 718 sz. alatt 1871,4/xó Telekes községben. C. Kutatási engedély 716. sz. 1871. október 2-án, meghosszabbítva 1880. október 2-ig. Amennyiben gróf Andrássy Manó úrnak Borsod megyében lévő valamilyen bányászati jogosultsága az alábbi felsorolásban nem szerepelne, az mégis a Bányatársulat vagyonába bevontnak tekintendő és ezen okirat alapján utólag ruházható át a Bányatársulatra. 3. cikk A Bányatársulat cég-neve: BORSODI BÁNYATÁRSULAT és ezt a Rimaszombati Királyi Megyei Bíróságnál és - szükség szerint esetleg - más Bíróságnál be kell jegyeztetni és a Bányahatóságnál be kell vezettetni. 4. cikk Mindkét fél megegyezett abban, hogy a Bányatársulat vagyona kilencven bányarész-jegyre oszlik, amelyből harminc darab gróf Andrássy Manó tulajdona, hatvan darab a Witkowitzi Bánya- és Vaskohászati Társulat tulajdona, és ezeket a Budai Királyi Bányakapitányság ennek megfelelően állítsa ki és mindkét részjegy-tulajdonosnak adja át. 184
