Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Spóner Péter: Városkönyvi adatok a miskolci lakatoscéh történetéhez
műhelyei jelentették, 6 0 amelyek a lakóházak, istállók - a mellettük felhalmozott trágya és a különböző tűzveszélyes hulladék - közvetlen közelében helyezkedtek el és potenciális veszélyforrások voltak. 6 1 A város, hogy megelőzze a tűzesetek kialakulását, már az előtt megvizsgálta a Miskolcon műhelyt felállítani szándékozó kézműveseket, mielőtt azok hozzákezdtek volna az iparűzéshez. A vizsgálatok után döntöttek arról, hogy megépíthetik-e a mesterek műhelyüket. 1776-ban Nemes Faragó János Szirma utcában lévő maga szabad fundusan lakatosmühely építését határozta el. A műhely nemes Cseke Miklós taxás funduson álló lakóházának közvetlen szomszédságában épült volna fel, éppen ezért a műhely felépítésének körülményeit, lehetőségét a háztulajdonos kérésére megvizsgálta a város. A vizsgálat megállapította, hogy a fundus iszonyú szorossága miatt az utcában lakók számára a műhely felépítése egy tűzfészket jelentene, éppen ezért a műhely megépítésétől Faragó István lakatosmester eltiltatott. 6 2 A város lakói a tűzesetek megelőzése tekintetében különösen figyeltek egymásra, szomszédjaikra. 1839-ben a Tetemvári Pincze Gazdaság az iránt folyamodott a városhoz, hog az érintett Pinczék között lakos Gero István lakatost, miután háza belőlről kigulladván leégett Lakatosmesterségének ottani folytatásától vag' tilalmazzák el vagy ha házát felépítené, kéményének köböli építésére kötelezzék. A város Szép József szakaszbeli tanácsnokot bízta meg, hogy Gero István lakatost mesterségének addigi folytatásától, még nem kéményét és kohóját kőből nem építteti és tetejét zsindely alá nem véteti, büntetés terhe alatt tilalmazza el mestersége gyakorlásától. 6 3 Abban az esetben, ha a mesterek gondatlansága miatt tűz keletkezett, az okozott kárt meg kellett téríteni. 1818-ban a város két senatorát, Zatrogh Dánielt és Dálnoki Nag Józsefet bízta meg, hogy vizsgálja ki, mitől gyulladt ki Nag Miklós háza, és mérje fel a tűz által okozott kár mértékét. A vizsgálat során megállapították, hogy a tűz Csala János és Németh János lakatosok vigázatlanságok miatt gulladás támadásában keletkezett. A lakatosokat a kárnak álta/ok leendő meg térítése tekintetében a város törvényszéke elé idézték. 6 4 A város döntése értelmében a lakatosok által okozott tűz miatt keletkezett kárt az egyezség szerint 50 Rft értékben megtérítik. Az összegből Csala János 30, Németh János pedig 20 Rft-ot vállalt magára. 6 5 A városkönyvek áttekintése során számos olyan adatot, bejegyzést sikerült felkutatni, melyek hozzájárulnak a céh történetének és magának a miskolci lakatosmesterségnek a teljesebb megismeréséhez. A kutatás eredményei elsősorban a céh és a város viszonyához szolgáltatnak fontos adatokat, melyek a még publikálásra váró szakdolgozattal, a céhes iratok részletesebb áttekintésével, illetve további levéltári kutatásokkal majdan alapját képezhetik egy, a miskolci lakatoscéh történetét feldolgozó összefoglaló munkának. A városi jegyzőkönyvek végigolvasása azonban arra a tényre is rávilágított, hogy a miskolci céhek történetének megismeréséhez a közeljövő elengedhetetlen feladata, hogy ezt a fontos várostörténeti forrást az e területen dolgozó kutatók, történészek alaposan feldolgozzák. 60 A század legsúlyosabb tűzvésze 1781-ben történt, mely egy helyi rézműves, Fux Simon házában keletkezett, és innen továbbterjedve pusztította el a várost. A városkönyv lapjain a tűzvész történetét pontosan megörökítették. B.-A.-Z.M. Lt. IV-1501/a 7. köt. 1781. 681-686., Spóner2009. 61-63. 61 Spóner 2009. 59. 62 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1776. 7. köt. 297-298. 63 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1839. 65. köt. 319. 64 B.-A.-Z. m. Lt. lV-1501/a. 1818. 44. köt. 70. 65 B.-A.-Z. m. Lt. lV-1501/a. 1818. 44. köt. 95. 159
