Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Rémiás Tibor: Bodnár-céhlevelek a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményében

2. 1816. nov. 17-én állította ki a tállyai bodnárcéh Garay Márton (szül. Rozsnyón) ré­szére, aki itt inaskodott 10 hétig egyik helybéli céhmester kezei alatt. Ekkor a fő céhmester Diga János volt még, az al-céhmester pedig Szabados János Urunk. 3. 1817. nov. 10-i keltezésű a tállyai bodnárcéh által Grabanyi Ignác (szül. Aranyitkán, 19 esztendős, középszerű termetű és gesztenyebarna hajú) részére kiállított bizonyít­vány, aki helyben 9 hétig inaskodott. Ekkor is Diga János az első és Szabados János a második céhmester. 4. 1830. nov. 18-án állította ki a tállyai bodnárcéh Kilz Mihály (szül. Elokelcs? telepü­lésen, 20 esztendős, középszerű termetű és gesztenyebarna hajú) részére. 1 év és 22 hétig volt munkában a fent nevezett legény Napráski András helyi mester kezei alatt. Ekkor Csuka József az első és Pollák Dániel a második céhmester. 5. 1841. jún. 8-án állította ki a tállyai bodnárcéh Jankanits János (szül. a Sáros várme­gyei Ternyén, 25 esztendős, középtermetű és fekete hajú) részére, aki 1 esztendeig és 9 hétig inaskodott Teipszik Mihály helyi mesterember kezei alatt. Ekkorra már Varga Ádám (lásd az 1809. évi céhlevelét!) az első és Uzsik György a második céhmester. A nyomtatvány (tanulólevél) szövege és tipográfiája (1869) TANULÖ-LEVÉL / MI NEMES TÁLYA VÁROSÁBAN LEVŐ BODNÁRCÉHNEK / céhmesterei és mindnyájan ezen céhnek hites mesterei közönségesen adjuk tudtára mindenkinek, / a kit illet, hogy [...] vármegye, [...] születésü becsületes tanítvány, / miután tanulóéveit híven, szorgalmasan és jámborul kitöltötte, általunk közönséges céhgyűlésünk alkalmával 18[..]-ik évi [...] hó [..] napján felszabadíttatott és ezen bi­zonyítványnyal elláttatott. Miért is illő tisztelettel megkéretik min- / denki, miszerint föntnevezettet kedvezményeiben részesíteni szíveskedjék; mit mi is hasonló esetben viszonozni el nem mulasztunk. / Melyről is kiadtuk ezen nevünk sajátkezű aláírásával és pecsétünkkel megerősített tanuló-levelünket. / Kelt Tályán, 18[..] évi [...] hó [..] napján, főcéhmester céhbiztos alcéhniester" Az okirat a sárospataki nyomdában készült, lásd a keret jobb alsó sarkában: „Nyomatott Sárospatakon". Keretelése nem növényi, hanem már dupla deometriás, vonalas díszítés­sel készült, annyi kiegészítéssel, hogy a felső keret közepében részben babér-, részben tölgyfalevél koszorú fölött koronás magyar címer lebeg. A szövegben iniciálék nem sze­repelnek, csak a szokásos M kezdőbetűt kétszeres betűnagyságban szedték ki a nyomdá­ban. A cím, az első és a második sor betűkészlete és nagysága eltér az utána következendő sorokétól. CéhlevéP Motil Antal tanulóéveinek kitöltése után 1868. jan. 6-án „felszabadíttatott" és a tállyai bodnárcéh 1869. febr. 24-én erről szóló bizonyítvánnyal, tanulólevéllel el is látta. A bodnárlegény helyi, tállyai születésű. Ekkor a rokonnevű Motil János volt a fő-, Kipety György az al-céhmester, és a bizonyítólevél kiállítását végző Kun János pedig a céh hites jegyzője. 28 HOM HTD I. 76.1.40. 147

Next

/
Thumbnails
Contents