Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Csiffáry Gergely: Új adatok a Pruzsinszky család apátfalvi kőedénygyári bérletéhez

r Uj adatok a Pruzsinszky család apátfalvi kőedénygyári bérletéhez CSIFFÁRY GERGELY Még 1997-ben jelent meg a szerző összefoglaló munkájaként A bélapátfalvi keménycserép című kismonográfia.

1 A kötet kiadásától eltelt több mint egy évtizedben előkerült újabb adatok ugyan alapvetően nem érintik a könyvben közreadott gyártörténet főbb vonulatát, viszont néhány új dokumentum került a kezembe, amelyek jobban megvilágítják a Pruzsinszky család bérletének az időszakát. Érdekes módon a gyár múltjáról publikált közleményekben, de még az iparág történetével foglalkozó szakirodalomban sem adtak közre mindeddig az apátfalvi gyári munkásokról készült csoportképet. A közelmúltban viszont előkerült egy fénykép, amely 1917-ben készült, s az összes akkor a vállalatnál dolgozó munkás és munkásnő, Pruzsinszky István bérlővel az élén megtalálható a képen. Időközben sikerült rábukkannom azokra a tárgyfelvételekre, amelyek a Pruzsinszkyak idejében készültek egy igen ritka kerámia tárgytípusról. Nevezetesen egy apátfalvi kőedénygyári termékként a földből előkerült egy ún. széder-tál. A következőkben erről szól ez a rövid írás. *** Anélkül, hogy túlságosan elmerülnénk a részletekben, röviden az apátfalvi edénygyárról. Az apátfalvi edénygyártás kezdete 1832-re tehető. Ez évben történt az üzem alapítása, s az edénygyártó fabrika felállításának az ötlete egy Riger nevezetű edénygyártó vállalkozó személyéhez köthető. Eger város tanácsának jegyzőkönyvében olvasható az alábbi 1832. október 29-én kelt bejegyzés. ,fiő Bíró úr hivatalosan fel jelenU'én azt, hog bizonyos Riger nevezetű, ki Apátfalván evő edény fabrikát akar felállítani, s evégre hog azokat inkább eladhassa itt már a Város Háza alatt Boltot is árendált, azonban a föld edénynek alkalmatlan lévén célját el nem érhette, és mindenestől kipusztult, azért is a boltnak árendájárul le is mondott, az fél esztendei cenzusa azonban 90 forintban lefizetvén, a bolt is átal adva"

2 A vállalkozás kudarcba fulladt, Riger anyagilag tönkrement, de az edénygyártó üzem elkészült. Miután Riger, a tulajdonos a saját vagyonán kívül az Egri Papnevelő Szeminárium pénzkölcsönét is igénybe vehette, csak ezzel magyarázható, hogy ettől kezdve az iratokban mindenütt a Szeminárium az üzem tulajdonosa. 1832-ben egyébként Miskolcon is felállítottak egy kőedénygyárat.

3 A miskolci edénygyártó fabrika és az apátfalvi létesítése egybeesik, s talán Riger is innen kaphatta az ötletet, hogy a Bükk hegység másik pontján üzemet létesített. Az leszűrhető, hogy a Riger-féle evőedény fabrika a Bélkő lábánál álló apátsági templom mellett épülhetett fel, s bizonyára az ő kezdeményezésével egyidejűleg elkez1 Csiffáry 1997. 5-167. 2 Heves Megyei Levéltár V-l/a/99. Eger város 1832. évi tanácsjegyzőkönyve. 734. lap. 1724. szám. 3 Katona 1977. 21-22. 129