Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Nagy Zoltán: A magyar mesterszók kutatása
Gefásse. Verlag von Fritz Holtmann, Bremen 1904. 77 p. Takáts Sándor 16-17. századi forrásokat feltáró könyveiben a régi faragó és „borkötő" mesterség leírása: A gönci fa és az antalhordó, 190-19!. Rajzok a török világból. Budapest, 1915. Régi faragómestereink, 232-249., Régi magyar borkötők 249-265. Budapest, 1915., Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI XVII. században Budapest, 1961. 75-77., Klinger Dezső - Erdős Kamill műhelyekben sokat forgatott gyakorlati kézikönyved kádár. Pécs, 1938. 2 4 Vándor Béla-Jármai György kádáripari szakmai ismereteké tartalmazó szakiskolai tankönyve. Budapest, 1960 említhető. 2 5 A kádármesterséget érintő céhtörténeti, kézműves-ipartörténeti művek: Eri István-Nagy Lajos-Nagybákay Péter: A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere I—II. Budapest, 1975-1976., Nagybákay Péter: Munkaeszköz ábrázolások magyarországi céhjelvényeken című dolgozata, mely 1967-ben a Technikatörténeti Szemlében jelent meg, a Magyarországi céhbehívó táblák. Budapest, 1981., A magyarországi céhes kézművesség jelvényei. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1986. MTA Kézirattára D/11. 498. Fa, építő- és építőipar 1. kádárok 14-116., A magyarországi céhes kézművesipar jelvényei. Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1995. 212 p. (Kádárok 92-95.), Domonkos Ottó: A kisipar néprajzi kutatása. Ethnographia LXXXV. (1974) 18-37., Magyar Néprajz III. Kézművesség. Budapest, 1991. Főszerkesztő: Domonkos Ottó. Fafeldolgozás: Juhász Antal, 412-462., Kádármesterség 455-457., Domonkos Ottó-Kiss Mária-Nagybákay Péter: A magyarországi árszabások forrásainak katasztere, 1463-1848. /-//. Budapest, 1986., Domonkos Ottó: A kézművesség szerepe a falu anyagi kultúrájának alakításában. Doktori értekezés tézisei. Sopron, 1990., Szulovszky János: A magyar kézművesipar története című reprezentatív kiállítású kötetében - Budapest, 2005. 487 p. - a kádármesterséget Nagy Zoltán írta meg (431-434). Rajtuk kívül egy-egy helyi kádármester munkaműveleteinek leírását kisebb dolgozatokban publikálták. A bodnár-, kádár-, pintérmesterségre vonatkozó kéziratok a szerző egyetemi doktori disszertációján kívül túlnyomó többségben a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában találhatók, azokat többnyire az országos néprajzi és nyelvjárási gyüjtőpályázatokra beérkezett kéziratok képezik. 2 6 A körmendi múzeumban 1986-ban országos kérdőíves gyűjtést kezdeményeztem. 2 7 A személyi adatokon kívül a mesterség elnevezéséről, történetéről, céhes emlékekről, viseletről, az ipartestületi életről, szakirodalmi ismereteiről, az inasévekről, a felszabadításról, a segédévekről és vándorlásról, vásárokról, az alapanyag-beszerzésről, a téli fakitermelésről, az,, erdőlésről", a mesterség egyes fogásairól, a dongás faedények készítésének módjáról és a mesterség grafikával illusztrált szerszámkészletéről tettem fel kérdéseimet. A mesteremberekhez írt levelünkben kértük, hogy a szerszámnevek magyar neve mellett a műhelyben ismert német nyelvű megnevezését is írják le. Az ország különböző pontjairól 48 kádár műhelyéből 2160 adatlap érkezett értékelhető adatokat tartalmazva, melyeket a doktori disszertációmban hasznosítottam, ami azonban a mai napig kiadatlanul múzeumi adattárban hever. 24 A Magyar Kádáripar Kiadóhivatala, Pécs, 1938. 168. 25 Vándor-Jármai 1960. 134. 26 Nagy Zoltán: A kádármesterség Néprajza. ELTE Bölcsészdoktori disszertáció, 1986. A kádármesterség kutatása, szerszámkészlet és munkatechnika történeti alakulása, a mesterség leírása, falusi és mezővárosi gazdaságok dongás faedényszükséglete. 424. 27 Kádármesterség Magyarországon. Rába Helytörténeti Múzeum, Körmend, Adattára (RHM A) 462-86. 125
