Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Kálosi Ildikó: A kézműves hagyományok továbbélése a kortárs magyar üvegművészetben
állít emléket. 3 8 Ez a tárgy ihlette Pattantyús Gergely Mikes Mihál üvege című alkotását, melyen a 17. századi eredeti darab gravírozott Agnus Dei ábrázolásának motívumát is felismerhetjük. Pattantyús Gergely pincetok palackjai gyakran építenek az illúzió és a kézzelfogható tárgyi világ - a látszat és a valóság - közötti ellentétpárban rejlő feszültségre. A formába fúvott elemek szorosan egymáshoz illesztve alkotnak egy egységet, azt a látszatot keltve, hogy az üveghasábok egy aranyfényű gyertyatartót, ostyatartót vagy éppen a megfeszített Krisztus alakjával díszített apró kegytárgyat fognak közre. Azonban amint elmozdítjuk az egyik palackot a helyéről, az illúzió lelepleződik. A művész alkotásai között ráismerhetünk a römerek, a kotyogós üvegek és kuttrolfok középkori eredetű tárgyformáira is. Ajellegzetesen középkori kuttrolf fonnának egészen az antikvitásig visszavezethető gyökerei vannak, ahogyan arra Varga Vera és Veres László is rávilágít publikációiban. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében két kuttrolf található. 3 9 Mindkettő a Rajna-vidékről, a 16. századból származik. E hutakész tárgyakról Pattantyús Gergely az alábbi szavakkal ír: „A középkori üvegek legtöbbször - melyek nem formába fújtak, hanem szabadon alakítottak úgy szabályosak, mint egy emberi arc két fele. Fújásukkor nincs merev, röghöz kötött cél. Ahogyan rajzol, mintáz a művész, úgy alakítja a poharat, palackot a fúvómester. Figyeli, nézi arányait, fejlődési lehetőségeit. És mikor a ragasztóvasra átkerült a tárgy, nem ér véget az alakítása, nem csak a szája ég be. De vizespapirossal, szerszámmal szűkíteni, nyújtani, alakítani, sőt újrafújni is lehet. Egy törvény van, nem szabad sietni, nem számít meddig tart az elkészítés." 4 0 1999-ben Pattantyús Gergelyt - az eddig tárgyaltakkal párhuzamosan - egy másik témakör is elkezdte foglalkoztatni. H. Bognár Zsuzsa művészettörténész hívta fel a figyelmét Rippl-Rónai József tervrajzainak egy csoportjára. Az 1899-ben papírra vetett tervek egy asztali készlet darabjainak kontúrrajzai voltak. Minden valószínűség szerint gróf Andrássy Tivadar ebédlő-együtteséhez tartoztak, melyet 1897-98-ban kiviteleztek Rippl-Rónai tervei alapján. Pattantyús Gergely 1999 és 2002 között hutai technológiával elkészítette a készlet darabjait. Az eredeti terveknek megfelelően az együttes tíz darabból áll: öt kehely (bordeaux-i, rajnai, tokaji, malaga-boros és pezsgős kelyhek), két pohár (vizes és sörös), egy ujjmosó tálka, egy vizeskancsó és egy bordeaux-i karaffa. A készlet darabjai egyszerű, egyenes tengelyű, hengeres falú poharak, melyek a funkciót helyezik előtérbe, talán éppen a festőt korábban ért támadások következtében. Rippl-Rónait kortársai közül sokan illették azzal a váddal, hogy tárgyai pusztán dekoratívak, de nem tudják betölteni a nekik szánt funkciót. Az 1899-ben papírra vetett készlet darabjai közül egyedül a karaffa hosszú nyakának csavarodásában fedezhetünk fel egy kis mozgalmasságot. Pattantyús Gergely a készlet kivitelezése során - a festő iránti tiszteletadástól vezérelve - az eredeti tervekből kiindulva létrehozott egy organikusabb változatot is, ahol a kelyhek az Andrássy-ebédlő díszüvegeihez hasonlóan hajladoznak, mint a virágszálak, és halvány színekben játszanak: rózsaszínek, lilák, sárgák, akár a virágok szirmai. A készlet címe: Hommage á Rippl-Rónai. 4' Nem meglepő, hogy Pattantyús Gergelyre Rippl-Rónai 38 IM Ltsz. 3282 a-b 39 IM Ltsz. 4881,4916 40 Idézet Pattantyús Gergely 2007-ben összeállított portfolió-CD-jéről. 41 Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében is megtalálható a sorozatból egy karaffa és egy kehely. IM Ltsz. 2010.60.1, 2010.61.1 112
