Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Kálosi Ildikó: A kézműves hagyományok továbbélése a kortárs magyar üvegművészetben

térségében. A világ jelentős közgyűjteményei szép számmal őriznek e technikával készült egyiptomi gyöngyöket és kisméretű iivegedénykéket. A technika az antik világban egészen a Kr. e. 1. századig uralkodó maradt, amikor is a szír-palesztin térségben újonnan felfedezett üvegfúvás forradalmasította az üvegművességet a Római Birodalom területén belül, megteremtve a feltételeket a sokkal gazdaságosabb és tömegtermelést is lehetővé tevő üveggyártás számára. Az üveggyöngyök divatja azonban korántsem áldozott le. Készítésük töretlenül fennmaradt az évszázadok alatt, ahogyan ezt azok a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe tartozó, honfoglalás kori temetőből előkerült díszes, polikróm gyöngyök is igazolják, melyek képét Veres László 2006-ban publikálta.

5 Horváth Márton nemcsak mesteri módon elsajátította a magra forgatott gyöngyök készítésének ősi technikáját, hanem innovatív módon ötvözte korának ízlésvilágával. A művész számára a diploma megszerzését követő év meghozta a nemzetközi elismertséget: az 1974-ben Jablonec városában megrendezett Nemzetközi Ekszerkiállításon a zsűri aranyéremmel díjazta kollekcióját. Az elismerés jelentőségét növeli az a tény, hogy a cseh városban az üveggyártásnak és a művészi igényű ékszerkészítésnek a 18. századig visszanyúló gyökerei vannak. A művész ezen a szakmai megmérettetésen kék alapon fehérrel díszített üveggyöngyökből fűzött ékszer-együttessel képviselte hazánkat. Az ékszerek jellegzetes színvilágukkal, szabályosan ismétlődő motívumkincsükkel - Horváth Márton szavaival élve - a Bódy Irén textilművész tevékenysége nyomán a hetvenes években kibontakozó kékfestő divathoz alkalmazkodtak.

6 A díjnyertes sorozatból az Iparművészeti Múzeum is őriz gyűjteményében egy nyakékből, fülbevalópárból, gyűrűből és karkötőből álló kollekciót.

7 Bár a művész nem hagyott fel a magra formált gyöngyök készítésével, Horváth Márton érdeklődésének előterébe hamarosan - az üveg történetének fejlődési fázisait, valamint saját művészeti programját követve - a szabadon fúvott hutakész edények készítése került. 1980-ban készült, ezüsttel bevont és redukált gömbvázájának címadása vélhetően a művész alkotói útjának ezt az átmeneti periódusát dokumentálja. A mű címe: „Gyöngybőlnőtten",

8 mely jelentéssürítő módon egyetlen szóban foglalja össze azt az alkotói hitvallást, filozófiát, ami a művész programjának hátterében rejlik. A '80-as évek elejéről származó alkotásain csíráiban már jelen vannak azok a dekorációs eszközök, melyek azóta oly karakteresen jellemzik műveit. Az Iparművészeti Múzeum Horváth Mártonnak több alkotását is őrzi ezekből az évekből.'' Az edények felülete irizál, két darabon szálrátételes díszítmény látható.

1

0 A szálrátételes - üveges terminológiával élve: spinnolt - díszítmény az üvegművesség történetében az egyik legrégebbi díszítésmód. Az üveg meleg állapotában történő dekorálásának számos formája van, a legegyszerűbb a ráapplikált száldísz. Az eljárás lényege, hogy a vaspálcán lévő olvadt üveget hozzáérintették az edény falához, majd száldíszt húztak belőle, általában a test köré tekeredő spirál formájában, akár az edény színével megegyező, akár attól eltérő színben. Formázóeszközök, szerszámok segítségével tovább alakíthatták a felületet: hegyes vaspálcákkal a párhuzamos üvegszálakat 5 Veres 2006. 29. 6 Horváth 2004. 66-67. 7 Iparművészeti Múzeum (IM) Ltsz. 75.8.1 —4.1 —2 8 Horváth 2004. 76-77. 9 IM Ltsz. 83.193.1-83.199.1 10 IM Ltsz. 83.193.1, 83.194.1 107