Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Kálosi Ildikó: A kézműves hagyományok továbbélése a kortárs magyar üvegművészetben

A kézműves hagyományok továbbélése a kortárs magyar üvegművészetben KÁLOSI ILDIKÓ Veres László Üvegművességünk a XVI-XIX. században címmel kiadott nagyszerű monográfiája 2006-os megjelenésétől kezdve alapvető támasza mindazoknak, akik szeretnék elmélyíteni a hazai üvegesipar eredetére és elterjedésére irányuló ismereteiket.

1 A fenti kiadvány szemléletes ábrák, érzékletes fényképek és a gazdag forrásanyag segítségével egészen a huszadik század hajnaláig mutatja be az üvegművesség történetét. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy kortárs magyar üvegművészek alkotásait alapul véve ízelítőt adjon azon kézműves hagyományok, formák és technikák továbbéléséről, melyek stílustörténeti korszakokon átívelő, hosszú múltra tekintenek vissza az üvegművészet történetében. A tanulmány három művész: Horváth Márton, Pattantyús Gergely és Borkovics Péter eddig megvalósult műveinek sorából ragad ki olyan karakteres darabokat, melyek kiváltképp alkalmasak arra, hogy a történeti anyag tárgykörébe tartozó alkotásokkal összevetve érzékeltessék azt a kontinuitást, mely az üveg anyagának megmunkálásmódjában nyilvánul meg. Horváth Márton 1968-ban kezdte meg tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskola akkor induló üveg szakán, diplomáját 1973-ban szerezte meg. 1976-tól kezdődően a főiskola vezető tanára lett, az elkövetkező több mint három évtized alatt a felnövekvő művészek egymást követő generációi számára oktatta a mester a „klasszikus", azaz a fúvott üvegművészet stúdiumait. A művész elmondása szerint pályája kezdetén gyöngyöket, pontosabban fogalmazva üveggyöngyökből megalkotott ékszer-kollekciókat készített. A témaválasztás mögött azonban egy tudatosan átgondolt művészeti koncepció állt. E korai évekre a következő szavakkal emlékezett vissza a művész: „Apránként beláttam azt, hogy ha előre akarok haladni, akkor össze kell állítanom egy művészeti programot magamnak. A programom nagyon egyszerű volt: végigcsinálni mindazt, amit az üveg a története során végigjárt. Elkezdtem gyöngyöt csinálni, majd apránként a legkülönfélébb technikákat egészen az irizált üvegig, a századfordulóig."

2 A régészeti feltárások tanúsága szerint az üveggyöngy valóban minden kultúrában a már fennálló és működő üvegművesség egyik legelső megjelenési formája, hírnöke. Horváth Márton üveggyöngyeit a több ezer éves múltra visszatekintő autentikus készítésmóddal: a magra formált technikával készíti. A szakirodalom a mellett foglal állást, hogy a legkorábbi üveggyöngyök a fennmaradt leletek alapján a Kr. e. 5. évezredre datálhatok.

3 Kr. e. 1650 körül pedig már öblösüvegek: illatszeres üvegcsék, apró tárolóedények készültek a magra formált technikával,

4 Az eljárás hamarosan elterjedt Ázsia nyugati részén, üvegkészítő központok alakultak ki Szíria, Fönícia és Palesztina 1 Veres 2006. 2 A művész szóbeli közlése volt a tanulmány megírását megelőzően folytatott beszélgetésünk alkalmával. 3 Veres 2006. 18. 4 Battie-Cottle 1995. 16. 106