Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vincze Kata Zsófia: Káshrut és üvegfal?
teljesen más véleményt képviselnek. Míg Feinstein a Sulkhán Áruchra hivatkozva abból indul ki, hogy az üveg hideg, szilárd, sima felületként nem szív magába semmit (így a tréfli anyagot sem), ezért a lehető „legbiztosabban" tartja távol a tréflit, lehetőséget ad a hagyománykövető zsidónak, hogy - kényszer - esetén együtt étkezhessen nem zsidókkal, tréfli helyen. A vélemény hálákhikusan elfogadható, azonban mivel ezzel az érveléssel elindíthatna egy akkulturációs lavinát, melyben az üveg átengedhetné a zsidókat a nem zsidók étkezési (társas események) színterére, az asszimiláció, akkulturáció, (vegyes házassághoz vezető) interetnikus interakció legcsekélyebb gyanújától is rettegő (mai szatmári szemléletű) ortodox rabbinikus bíróság még a Sulkhán Aruchon is csavarva egyet (azonban szofisztikáit joglogikával visszacsatolva erre) cáfolja a litvis döntvényeket, így például az üveghasználat kérdését is. 7 6 A káshrut törvényei szükségessége ad választ a problémafelvetésben említett második antipatikus provokációra, éspedig a zsidó-nem zsidó határokra, 7 7 „szeparációra", a zsidósághoz (néphez) tartozó kóserságra és a gojimtól származó tréfliségre (vö. a nem zsidótól származó eszközök, anyagok, élelmiszerrészeket), illetve arra a mérhetetlen rituális erőfeszítésre, amellyel a zsidó hagyomány az integritását, „sajátszerűségét", és - talán nem is olyan nagy túlzással - esszencializmusát védelmezi. Soloveitchik (Haym Soloveitchik - nem összetévesztendő a fenti Meir Soloveitchikkel) a tréfli minden tréfli állat származéka tételből vezeti le, hogy a kóser állat kóserságát származása (a ló azért tréfli, mert lótól, tréfli állattól született, tehát az anya határozza meg a kóserságát). 78 A káshrut ilyenkénti definíciója is alátámasztja a zsidóság mélyen gyökerező eszencialista identitásszemléletét, ami a mai konstruktivistább, liberálisabb, többdimenziósnak gondolt identitáselméletekkel nehezen kibékíthető, ezek felől igencsak problematikus, sokak számára elfogadhatatlan, sőt antiszemitizmust provokál. Az „esszencialista kóserság" politikailag inkorrektnek tűnő bástyarendszere a perspektivikusan építkező, kollektív, népi, etnikai identitást védelmezi: egyrészt egész egyszerűen az exogám házasság megakadályozását célozza, másrészt szüntelen reflexiót követel a saját zsidó identitásra vonatkozóan, folyamatos erőfeszítést és emlékeztetést a mindenkori más népektől való elkülönbözéshez. Noha a partikuláris zsidó-nem zsidó viszonyban illetve a zsidó kósersági eljárásban az üvegeszköz elvileg jogi kiskaput (szükség esetén egyedi lehetőséget) jelent, nem rázhatja meg alapjaiban a káshrut biztosítási funkcióját, ilyenként a technológiai könnyítés vagy az üvegeszköz áthidaló szerepe a zsidóság szempontjából nem lehet megváltás (a szó keresztény konnotációit kihasználva). Hiszen a káshrut nem könnyíteni akar a zsidó mindennapi életén, hanem fenntartani a saját zsidó identitására való odafigyelést, erőfeszítést és elkülönítést, illetve („észérvek nélkül" és Elazar ben Azarya értelmében a vágy ellenében) gyakorolt hagyományt, ezáltal pedig másoktól (el)kiilönböző népként, rítusközösségként 7 9 túlélni a modernizáció leple alatt beszivárgó akkulturációs hatásokat. A jelenlegi askenázi rabbinikus szigorításokra, „elchárediesedésre" 8 0 a paszkenolá76 Yitzak Tuvia Weiss kicsavarja az érvelést rákérdezve, hogy „miből is van az üveg?" mivel az üveg agyagból van, ami a Sulkhán Áruch szerint kikóserolhatatlan, és nagyon is abszorbeáló anyag, az összes üvegre vonatkozó engedményt megszigorítja. Magyarországon noha mindkét vélemény ismert, a hagyományos ortodoxia - hivatalosan - mindig a szigorúbb álláspontot preferálja. 77 Vö. erről másként: Szarvas 2003. 303-315. 78 Soloveitchik 2003. 155. 79 Bibó István kifejezése a zsidóságra. Bibó 1994. 51. 80 'Ortodoxosodás.' 100
