Nagy Attila - Sike Gábor: Volt egyszer egy stadion. A diósgyőri sportpályák története 1908-2016 (Miskolc, 2017)

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ A KIÁLLÍTÁSHOZ „Volt egyszer egy stadion...” - akár egy népme­se, úgy idézi fel kiállításunk címe a diósgyőri sportpályák évszázados történetét. Emlékekből és élményekből, tényekből és legendákból, tárgyakból, fényképekből, filmekből szőttük a történetet, és ahogyan a népmesék, a mi történetünk is a hagyományban gyökerezik. A diósgyőri sport hagyományai meghatározzák Miskolc identitását, a generációk egymáshoz kapcsolódását, a helyi kötődéseket. Amikor e hagyomány egyik szimbolikus helye, a stadion 77 év után elbontásra került, a város múzeumának is volt, van mondanivalója az esemény kapcsán. Sportszeretőkkel, szurkolókkal, önkéntesek­kel, civil szervezetekkel közösen, a városvezetés támogatását magunk mögött tudva, a kivitelező és a klub segítségével gyűjtőmunkába kezdtünk. A stadion „értékmentő csoportja” először a tárgyi emlékek megmentésére összpontosított, ám a munka során hamar kiderült: a szellemi emlékek, az érzelmekkel telített személyes történetek legalább ennyire fontosak. Interjúkat rögzítettünk sokakkal, akiknek a stadion meghatározta az életüket, második otthonuk volt, és ismerték az épület titkait. Adományokat kértünk és kaptunk mindazoktól, akik relikviákat, fotókat vagy filmeket őriznek, és ezekhez saját történeteik vannak. Hozzátettük ehhez a mi tudásunkat, a gyűjteményeink anya­gát, a sporttörténeti, klubtörténeti kutatások eredményeit. így született meg ez a kiállítás, amellyel az a célunk, hogy a hagyományt élte­tő közösség számára visszatükrözzük közös munkánk gyümölcseit. Emlékekben utazunk - emléket kívánunk állítani a vidéki sportélet egyik legnagyobb fellegvárának, úgy, hogy a vele kapcsolatos emlékeket összegyűjtjük és közkinccsé tesszük. Kiállításunk több, mint egy eseménytörténet egyszerű időrendi felsorolása, bár természetesen aki a tényszerű ismeretekre kíváncsi, azokat is megtalálja. Sokkal inkább az emlékezés helye szeretne lenni, ahol a kisfilmekben elhangzó történetek a saját emlékek felidézését segítik. A kiállítást egyéni használatra terveztük, ennek megfelelően alakítottuk ki a multimédiás eszkö­zök használatát. Egyéni böngészést, csöndes és elgondolkozós filmnézési javaslunk, majd az emlékek megosztását, akár a virtuális, akár a valóságos közösségi terekben. Köszönjük támogatóink segítségét, vala­mennyi közreműködő áldozatos munkáját, amellyel a közös ügy sikerét szolgálták. Legyen a Herman Ottó Múzeum kiállítóterme néhány hónapra a „hazai pálya", amely nyitva áll a sta­dionra emlékezni kívánó látogatók előtt, hogy a közösséghez tartozás élményét átélhessük: hé, fiúk, nyitva van a pálya, Mískolcjátszík rajta! Dr. Tóth Arnold a Herman Ottó Múzeum megbízott igazgatója A diósgyőri sportpályák története 1908 | 2016 1

Next

/
Thumbnails
Contents