Nagy Attila - Sike Gábor: Volt egyszer egy stadion. A diósgyőri sportpályák története 1908-2016 (Miskolc, 2017)
VOLT EGYSZER DIÓSGYŐRI STADION-KRONOLOGIA 1908-TÓL NAPJAINKIG 1908-1910 A DVTK megalakulását (1910. február 6.) megelőzően és az azt követő években pálya híján a mai Vasgyári Kórház mellett fekvő Kerekdombon, a vasgyári fiúiskola melletti réten játszotta mérkőzéseit. 1911 tavasza Oka Simon vasgyári főmérnök és Allender Henrik gyárigazgató a vasgyár területén labdarúgópálya helyszínének kijelöléséről döntött. A vasgyári vezetők két területet jelöltek ki: az egyik a Nagyiroda (I. sz. hívatalház) és az Újdiósgyőr között húzódó vasútvonaltól nyugatra eső szakasz, míg a másik a sínpár-munkás étterem-mészárszék és a Szinva patak által határolt terület: a talajvizsgálatok után végül ez utóbbit találták alkalmasabbnak futballpálya építésére. 1911. szeptember 3. Felavatták a „munkásétterem mögöttinek" nevezett, 96x46 méteres salakos labdarúgópályát, és az ezt körülvevő futókört. A játéktérnek a villamos sínpár felé eső oldala mellé építettek egy fából készült, 60 méter hosszú lelátót, amelyen 5 sor ülés volt, a mészárszék felőli oldalon pedig állóhelyi részt alakítottak ki. 1922. december A labdarúgópálya méretét - a kor szabványainak megfelelően - 110x55 méteresre növelték, Illetve salakkal töltötték fel. 1927 Hozzáfogtak a nézőtér bővítéséhez. A mészárszék felőli oldalra építettek egy új tribünt, míg a villamos sínpár felőli oldalon több állóhelyet alakítottak ki, így az addigi ülő- és állóhelyeket 16 lényegében megcserélték. 1927. június 16-án a munkáscsapat DVTK és a tisztviselői csemetékből álló Diósgyőri Athletikai Club (DAC) összecsapásából a DVTK jött ki jobban, 6-3-ra megnyerte a tribünavató mérkőzést. 1937-38 A DVTK tisztújító közgyűlésén ismételten napirendre került a DVTK-DAC fúzió. A témát Markotay-Velsz Jenő MÁVAG vezérigazgató, a DVTK volt elnöke szolgáltatta, aki a vasgyári sportélet centralizálását célzó elképzelés jegyében a két sportszervezet által közösen használt vasgyári sportpálya helyett új stadion építésének ötletét vetette fel, a két klub egyesülése esetén. De a fúziót ekkor még sem a DVTK, sem a DAC részéről nem tartották szükségesnek. Ez volt a harmadik sikertelen egyesülési kísérlet (előtte 1931-ben és 1933-ban is hasonlóan eredménytelen volt ez a próbálkozás). 1938 júliusában a DAC, augusztusban pedig a DVTK rendkívüli ülésén döntöttek a fúzióról, így megtörtént az első lépés az új pálya építése felé. 1938. augusztus Lucsányszky Gézát, az atlétikai szakosztály elnökét berlini tanulmányútja - az 1936-os berlini olimpiára épített stadion - ihlette. így a diósgyőri stadion füves pályájának méretei azonosak lettek a berlini stadionéval, főbejáratnak pedig maratoni kaput építettek. 1939. június 25. Fényes ünnepség keretében felavatták az új DiMÁVAG Sporttelepet. A DAC és a DVTK fúziója után DiMÁVAG néven szereplő vasgyáriak 6-2- re verték a Kispest FC csapatát a pályaavató mérkőzésen. Az előzetesen becsült 150 ezer
