Bellák Gábor - Dicső Ágnes: Az öreg halász. Csontváryról tényszerűen - a talányos mű restaurálása kapcsán (Miskolc, 2017)
Esztétikai helyreállítás Mire a restaurálás ehhez a fordulóponthoz ért, már jelentős esztétikai változáson ment keresztül a festmény. A kifeszített,38 rugalmasságát visszanyert vásznon a festékrétegek szépen terültek. A szennyezett lakk és az idegenül ható retusfoltok eltűnésével fellélegzett a festmény. A kibontott, eltávolított durva tömítések immár nem nehezedtek az üde színekre. A tisztítás eredményeképpen a festmény egy korábbi állapotához tértünk vissza, mely a retus kiindulópontja volt. A restaurátori beavatkozás e végső fázisa alapvetően befolyásolja a mű hiteles megjelenítését. Fontosnak tartottuk, hogy a retusálással felhordott anyag minimális és a szükséges mértékű legyen, a „sérült" terület inkább kopott maradjon, elfogadva annak történeti jelentőségét, mintsem átfestés jellegű retussal tökéleteset alkossunk. (27. kép) Azokon a pontokon, ahol festék és alapozás együtt hiányzott a vászonról, a szintkülönbség kiegyenlítése érdekében a hiányt enyv, kréta és hármaskeverékből készített masszával tömítettem. A hiányokat első lépésben akvarellel festettem alá, majd olajjal fejeztem be a retusálási. Az akvarell aláfestés után egy igen vékony rétegben felvitt lakkréteg következett. Arról nincs adatunk, hogy Csontváry lakkozta volna a festményeit. Lehel Ferenc leírása, miszerint „Csontváry színei üdék, ragyogóak és nem lisztesek",39 nem ad támpontot a lakkozással kapcsolatban. Én úgy képzelem, hogy Csontváry képei eredetileg nem kaptak lakkréteget. Csontváry festéke testes, kötőanyagtartalma kiegyen-38 A festmény végleges felfeszítését Szilágyi Sándor kollegám végezte, miután a húzószéleket poliészter csíkokkal erősítette meg. 39 LEHEL1922.25. 41 21. kép. Részlet restaurálás után. Soltész Vince felvétele.
