Bellák Gábor - Dicső Ágnes: Az öreg halász. Csontváryról tényszerűen - a talányos mű restaurálása kapcsán (Miskolc, 2017)

n. kép. Arra a kérdésre, hogy milyen kötőanyag­tartalmú festéket használt Csontváry a kép elkészítéséhez, nem kaptunk a vizsgálatok alapján pontos választ. A minta bal oldalán savas fuxin, azaz fehérje teszt, a jobb olda­lán rhodamine-b, olajteszt látható. Az alsó sárgás alapozó a tesztek eredménye alapján feltehetően fehérjét és olajat is tártál máz, a vi­lágosabb alapban az olaj némileg kimutatható rhodamine-b reagenssel, de kevésbé reagált. Ezek a rétegek ólomfehéret is tartalmaznak. A felső átfestéseknek kimutatható volt az olajtartalma, azonban a festékrétegekben az olaj nem volt kimutatható ezzel a teszttel, és a fehérje reagensre (savasfuxin) sem reagáltak. Dr. Galambos Éva felvétele. baltkék is.31 Ezeknek az új színeknek a megjelenése és a lehetőség, hogy immár tubus­ban is kaphatók voltak,32 elősegítette a szabadban történő festés elterjedését is. Csontváry festékének jellemző elemösszetételét roncsolásmentesen, röntgenfluo­reszcens spektrométerrel (XRF) vizsgáltuk.33 A hordozható készüléket elegendő ráirá­nyítani a kérdéses pontra, lehetőleg egy homogén színfoltra. A mérés során a jellemző elemek minőségi és mennyiségi bontásban mutathatók ki. A vizsgálati eredmények az egymást fedő festékrétegekből együttesen jelennek meg, ezért az eredmények értel­mezése gyakorlatot kíván, és szerencsésebb, ha az adott részről keresztmetszet-csiszo­­lat is van. Az Öreg halász megfestésekor a fehér felületeket nagyrészt cinkfehérrel festette, mely többnyire tartalmazott ólmot is. A szakáll pasztózus festékében például, melyet 31 „Az Afganisztán és Pakisztán határvidékéről szállított, a természetes ultramarinnal (lapis lasuli) gyakorlatilag azonos anyagszerkezetű és színű, ám annak töredékébe kerülő mesterséges ultramarin 1828-tól állta festők rendelkezésére, így ez, az addig a színaranynál is drágább arisztokratikus színér­ték bárki számára elérhetővé vált. (A század második felében az erdélyi tulipános ládákon, sőt a házak falán, a mészbe keverve is feltűnik, mivel annyira olcsón, nagy mennyiségben elő lehetett állítani.) Az olaj festékek között a kadmiumsárgáva! világosítva minden korábban létező zöldnél tüzesebb, fehérrel világosítva pedig rendkívül intenzív türkizt adó króm-oxid-hidrát zöld, valamint a pigmentek világá­ban addig ismeretlen tartományt képviselő kobaltibolya ugyanabban az évben, 1859-ben jelent meg." (LOSONCZY 2012.25.) 32 LEWERENZ-SAINT-GEORGE-SCHAEFER 2009. 64. 33 A kép roncsolásmentes kémiai elemzését May Zoltán végezte kézi hordozható, Niton Xlst COLDD+ gyártmányú röntgenfluoreszcens spektrométerrel (XRF) 20-25 kémiai elemre, négy energiaszűrő segítségével ('Main, Low, High és Light’). Egy-egy pont mérési ideje 120 másodperc volt, 8 és 3 mm-es kollimációt (beam-size) alkalmazva. 33

Next

/
Thumbnails
Contents