Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Papp Gábor: Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink és szerzőjük, Kováts Mihály
224 Papp G. Világ’ képében és a’ magaméban járulok ismét Édes Uram Bátyám [ti. Kazinczy] elébe azon kérésünkkel, hogy nyelvünket mennél több illyetén szavakkal gazdagítsa!” (Szemere inVáczy, 1899). 5. Kováts Mihály művei Kovátsot az 1790-es évek végén Sárospatakra és Debrecenbe is hívták orvosnak, illetve a pataki református kollégiumba tanárnak, de mint önéletrajzában írta (1. Szamosháti, 1959), „mind ezen igen tisztességes hivatalokat csupán azon okon nem fogadtam el, mivel már azon időszakban a’ Magyar Literaturát tévén magamnak a’ gyógyítás mellett fő tárgyul az üres óráimban, a’ lett a’ szándékom, hogy a’ Tudományokat Magyar nyelven kívánjam terjeszteni, ’s a’ hazámba ültetni”. Kováts igen termékeny szerzőnek bizonyult, 1798 és 1848 között tizennégy, többségében orvosi tárgyú könyvet írt - ezzel szemben viszont egyetlen egy folyóiratcikket sem publikált (Szőkefalvi-Nagy, 1959). Közreadott több rövid, elsősegély-nyújtási, illetve gyakorló orvosi-szülészi tanácsokat tartalmazó kiadványt: Szükségben való és segedelem tábla a vízbe fúlt, megfagyott, felakasztatott emberekre és a holtan születni látszott kisdedekre nézve (1798); Szükségben való és segedelem tábla a veszett kutya harapásról, a mérgekről, a falatnak gégében való megakadásáról, gőz miatt való megfúlásról, sat. (1798); A hirtelen halál veszedelmeiben való segedelem (1820; németül, szerbül és szlovákul is megjelent); Rövid oktatás mit kell és mit nem kell cselekedni a falusi bábáknak a természeti szüléskor (1822); Értekezés a himlő kiirtásról (1822). Nagyobb terjedelmű munkái eleinte a kor népszerű orvosi könyveinek fordításai voltak: Az emberi élet meghosszabbításának mestersége (1798, 2. kiadása: 1799, 3. kiadása: 1825, Makrobiotika, vagy az ember életét meghosszabbító mesterség címen), Christoph Wilhelm Hufeland Die Kunst, das menschliche Leben zu verlängern c. 1796-ban megjelent művének, illetve későbbi kiadásainak magyar változata és átdolgozása. A gyenge élet meghosszabbításának és a gyógyíthatatlan nyavalyák húzásának a mestersége (1802) Christian August Struve Die Kunst das schwache Leben zu erhalten und in unheilbaren Krankheiten zu fristen c. művének (1799) különböző függelékekkel ellátott fordítása. A fenti sorozatba illik bele Kováts első nem orvosi jellegű műve, Friedrich Albrecht Carl Gren Grundriß der Chemie című tankönyvének magyar fordítása, a Chémia vagy természettitka (1807). Kováts a még Gren életében megjelent 1796-os első kiadást fordította le, noha 1800-ban Karsten átdolgozásában megjelent egy második kiadás is.10 Kováts a mű előszavában önérzetesen - bár Nyúlás Ferenc Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen című művéről megfeledkezve - állapította meg „Én jeget törtem, mert a’ legelső magyar Chemiát írtam, mégpedig úgy, hogy ahhoz semmi, tsak dirib-darab töredék készületek sem voltak, mindent tsupán magamnak kellett legelőször kikeresnem a’ nyelv kebeléből.” 10 Natter-Nád (1964) és Kapronczay (2012) tévesen állítja, hogy a könyv Grennek a Journal der Physik c. folyóiratában megjelent tanulmányai alapján készült volna.
