Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Papp Gábor: Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink és szerzőjük, Kováts Mihály
Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink 245 Kazinczy F. (2009): Pályám emlékezete. Sajtó alá rendezte Orbán László. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. Kiss L. (1978): Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó. Koch S. (1937): Egy magyar ásványnévtár a nyelvújítás korából. Természettud. Közi., 69, 437^139. Kováts M. (1807-8): Chémia vagy természettitka (I—III. darab: 1807, IV. darab: 1808). Budán: Länderer. Kováts M. (1822): Lexicon mineralogicum enneaglottum. Pesthini: Trattner. Kováts M. (1835): Magyar patika az az Magyar és Erdély-Országban termő patikai állatok, növevények és ásványok, orvosi hasznaikkal egyetemben. Pesten: Eggenberger. Kováts M. (1845-48): Háromnyelvűfejtő természethon titoktan orvostudomány műszótára az az onomatologiaphysiographica chemicajatrica triglottaphilologica. I. db. 1. r.: Növényészés szavai vagy termini phytologici, vulgo terminológia botanica, 2. r.: Növénybölcsesség, avagy háromnyelvű fejtő növénynév műszótár, az az phytosophia vei botanosophia aut philosophia botanica seu botanica púra (1845). II. db. 3. r.: Háromnyelvű fejtő ásványnév műszótár, vagy is onomatologia mineralogica triglotta hermeneutica. 4. r.: Háromnyelvű fejtő titoktan műszótár, az az onomatologia chemica triglotta etymologica, 5. r.: Háromnyelvű fejtő szemév műszótár, avagy onomatologia pharmaceutica philologica, 6. r.: Háromnyelvű fejtő állatnév műszótár, vagy glossa- rium zoologicum triglottum etymologicum (1846). III. db. 7. r.: Három nyelvű fejtő ember bontzolás műszótár, vagy glossae anatomicae triglottae hermeneuticae (1846). IV. db. 8. r.: Háromnyelvű fejtő orvostudományi műszótár, azaz jatrica triglotta exe- getica (1848). Buda: Gyurián és Bagó. Natter-Nád M. (1964): Kováts Mihály főorvos munkássága. Orsz. Orvostört. Kvt. Köziem., 32, 145-158. Orsovai I. (1974): 150 éves a Lexicon Mineralogicum. Földt. Tudtört. Évkv., 2, 43^-8. [Somogyi G. (szerk.)] (1813): Mondolat. Dicshalom [Veszprém]. Szabadváry F. (1998): A magyar kémia művelődéstörténete. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. Szamosháti D. (1959): Újabb adatok Kováts Mihály életéhez és munkásságához. Orsz. Orvostört. Kvt. Köziem., 15-16, 277-281. Székely L. (1973): A magyar bányászati szaknyelv kialakításának története. Bány. Koh. L., Bányászat, 106, 780-785. Szinnyei J. (1899): Magyar írók élete és munkái VI. (Kende Kozocsa). Budapest: Jdor- nyánszky. Szinnyei J. (1909): Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner-Télfy). Budapest: Hor- nyánszky. Szőkefalvi-Nagy Z. (1959): Kováts Mihály orvos, a magyar természettudományi ismeret- terjesztés egyik úttörője. Orsz. Orvostört. Kvt. Köziem., 12, 158-178. Szőkefalvi-Nagy Z. & Szabadváry F. (1972): A kémia története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó. Th[aisz A]. (1818): [Cím nélkül]. Tud. Gyűjt., 1818(10), 121-122. Thfaisz A]. (1823): Előlépések és megtisztelések. Tud. Gyűjt., 1823 (4), 125-127.
