Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Földessy János - Németh Norbert - Gerges Anita - Bodor Sarolta - Kasó Attila: Az arany geokémiai eloszlása a rudabányai ércelőfordulás földtani környezetében
Az arany geokémiai eloszlása Rudabányán 77 dezett anyagában szétszabdalt blokkok formájában találhatók (Németh et al., 2013). A következő szakaszban hidrotermális metaszomatikus folyamatok hozták létre a karbonátos (sziderit anyagú) vasérceket, a folyamat kora középső-triásznál fiatalabb (Pantó, 1956). A vasércképződés utáni szerkezetalakulási folyamatok lejátszódását követően jöttek létre a vasércet metsző törésekben, továbbá a dolomitok alkotta tektonikus breccsa kötőanyagában a pirit-kalkopirit-bomit ércdúsulások, valamint az ezzel egyidős teléres és ki- szorításos Pb-Zn-Ba érces zónák („baritos pátszegély”; Pantó, 1956), valószínűleg a késői mezozoikumban, illetve a paleogénben. Ennél fiatalabb, epitermális rátelepült ércesedésként keletkeztek fakóérces átitatások, kovás impregnációval kísérve, főleg a rudabányai töréses öv középső és délnyugati szakaszán. Ezek már részben oxidált, bamavasércesedett kőzetanyagban találhatóak. 4. Az arany eloszlása és dúsulása - új mintavételek A színesére-kutatások során az alábbi mintavételi módszereket alkalmaztuk: -résmintázás: felszíni szulfidérces feltárások- résmintázás: gépi és kézi kutatóárkok- talajmintázás: a külfejtésektől ÉÉK-re eső fedett területen (Ruda-hegy, Szőlőhely-tető)- kőzetszilánk-mintázás: a fedett területek felszíni bamavasérc-előfordulásai- fúrómagmintázás: teljes magvétellel készült mélyfúrásokban. Résmintázások: a külfejtések falain és talpán biztonságosan elérhető szulfidérces feltárásokat résmintáztuk. A metaszomatizált karbonátos, vasérccé alakult képződményeket, illetve ennek fekvőjében található aleurolit és márga képződményeket mintáztuk. A gépi és kézi kutatóárkokat szulfidérces környezetben 0,3-1,5 m mélységű feltárásokként nyitottuk ismert érces feltárások összekötésére. Az árkok tengelyében a talpon folyamatosan 1-2 m hosszúságú, 0,5 m széles résmintákat vettünk. Talaj mintázást a Vilmos külfejtéstől északra, a Ruda-hegy, Sajó-bánya területeken végeztünk. A közel 13 km2-es területet lefedő, 200 x 50 m hálózatban tervezett szelvénymenti mintázási programban a pliocén medence üledékes kőzeteivel fedett területeket és a zavartalan mintavételre alkalmatlan lakott területrészeket nem mintáztuk. A talaj 0,2- 0,4 m mélységben lévő B szintjét mintáztuk. Kőzetszilánk-mintázás (érctestek oxidációs öve): nagyobb felületű barnavasérc-fel- tárásokon a feltárás területét lefedő szilánkmintázást végeztünk. Ilyen programmal fedtük le a külfejtési területen kívüli bamavasérc-feltárások előfordulásait. Fúrómagmintázás: az új kutatási program során mélyült magfúrásokat minden esetben aranyra is mintáztuk. A 47,6-85 mm közötti átmérőjű fúrómagmintákat gyémántfu- résszel feleztük. A minőségi elemzések átlagosan 1,0 m hosszúságú mintákból készültek. A mintavételi helyeket, illetve a fúrások helyszínét és nyomvonalait az 1. ábra mutatja be. 5. A minták előkészítése, kémiai elemzési módszerei A mintákból minden esetben Au-elemzést is végeztettünk az ALS Global laboratóriumban (Alsglobal, 2013). A program teljes menete során az I. táblázatban megadott elemzési módszereket alkalmazták arany elemzésére. A kapott értékeket duplikát kontrollminták, blank és standard minták elemzésével el-
