Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Fehér Béla: A szobi Csák-hegy zeolitjainak kristálykémiája
70 Fehér B. A szobi sztilbitről készült röntgen-pordiffrakciós felvétel adatait a XV. táblázatban közöljük. Mivel a Gandolfi-kamera szögfelbontása meglehetősen rossz, ezért a 3,73 Á környékén megjelenő - rombos indexelés esetén a 204 - reflexió felhasadása nem észlelhető. Ugyanakkor a kémiai elemzések adatai, valamint a polarizációs mikroszkópi megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy sztilbittel, és nem stellerittel van dolgunk, így a felvételt a monoklin kristályrendszer szerint indexeltük le. A kapott rácsállandók: a = 13,61(1), b = 18,19(1), c= 11,24(1) A, ß = 127,72(8)°, F=2201(3) Á3. Az elemi cella térfogatából és az átlagos összetételből számolva a szobi sztilbit sűrűsége 2,167 g/cm3. 5. Diszkusszió A szobi Csák-hegyről eddig hatféle zeolit került kimutatásra. Ezek gyakorisági sorrendben a leggyakoribb, legnagyobb mennyiségben előforduló zeolittól kiindulva: kaba- zit-Ca > stellerit > sztilbit-Ca = episztilbit > heulandit-Ca ~ analcim. A zeolitok a nyílt repedésekben cirkuláló vizes oldatokból váltak ki. A képződésükhöz szükséges Ca, A1 és Si (illetve analcim esetében Na) az andezit legreaktívabb összetevőjéből, vagyis a kőzetüvegből származhatott, bár nem lehet kizárni egyes kőzetalkotó ásványok (főleg a plagi- oklászok) hozzájárulását sem. A forró vizes oldatok túltelítetté váltak a Ca-zeolitokra nézve, melyek a fluidum hűlése során a kőzet üregeiben és repedéseiben kiváltak. Ez a képződési mód a klasszikus oldódás-kiválás folyamatnak felel meg. A kőzetüveg egy részének kioldódása növelte az andezit porozitását, amely biztosította a szükséges permeabilitást a víz- infdtrációhoz. A zeolitok kiválását valószínűleg nagymértékben kontrollálta az áramló vizes oldatok C02-tartalma. Egyértelmű, hogy a zeolitképződés alacsony C02-aktívitást követel meg, így a fluidum növekvő C02-tartalmával a zeolitok helyett alacsonyabb hőmérsékleten szmektit, magasabb hőmérsékleten kakit képződött. Emiatt azokban az üregekben, melyekben nem találhatók zeolitok, csak szmektitek vagy kalcit, ott lokálisan a fluidum C02-kon- centrációja végig magas lehetett. Az, hogy egy adott üregben mely zeolitok képződtek, elsősorban a fluidum összetétele, Si02-aktivitása, pH-ja és hőmérséklete szabta meg. A fluidum-összetétel hatását jól szemlélteti a 10. ábra, melyben a szobi zeolitok összetételét a Si408, (Ca, Mg, Sr, Ba)Al2Si2Og és (Na, K)2Al2Si2Os komponensek részarányában ábrázoltuk. A szerkezeten kívüli kation-tartalomban két markáns csoport, a Na-zeolitok (analcim) és a Ca-zeolitok (az összes többi) csoportja különül el. Mivel a Csák-hegyen az analcim előfordulása nagyon kis területre korlátozódik a bánya 2. szintjén (Körmendy, 2011), ezért képződését a pre- kurzor kőzetüveg, és így a vizes fluidum lokálisan magas Na-tartalmával magyarázzuk. A 10. ábra azt is jól szemlélteti, hogy a Csák-hegyen az ún. közepes Si-tartalmú zeolitok fordulnak elő, bár egyes mérési eredmények már átesnek a magas Si-tartalmú zeolitok tartományába. Ez a megfigyelés szintén alátámasztja azt a feltételezést, hogy a zeolitok az andezites kőzetüveg feloldódásának, majd oldatból történő kiválásának termékei. Az, hogy a kőzetüveget feloldó vizes oldat honnan származott, vagyis az andezites magmából elkülönült hidrotermás fluidumról, vagy a környező üledékek pórusvizéről, esetleg e kettő keverékéről van-e szó, jelen kutatásaink során nem vizsgáltuk.
