Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Fehér Béla: A szobi Csák-hegy zeolitjainak kristálykémiája
A szobi Csák-hegy zeolitjainak kristály kémiája 61- a kabazitok romboéder szerinti hasadása lényegesen gyengébb, mint a kalcitoké;- 10%-os sósavban a kaiéit pezsegve feloldódik, míg a kabazit oldódását nem kíséri pezsgés. A bánya felső szintjein ritkán megjelenik a kabazit jellegzetes átnő vési ikerkristálya, a „fakolit” is. Ez színtelen, erős üvegfényű, legfeljebb 8 mm-es, lencseszerű formákat mutat (Körmendy, 2011). A szobi kabazitokról készült elektron-mikroszon- dás elemzéseket a IX. és X. táblázat tartalmazza. Jól látható, hogy a tetraéderes váz nagyon egyveretű, az R értéke 0,70 és 0,72 között mozog, vagyis valamivel nagyobb az ideális értéknél (0,67). Érdekesség, hogy a színtelentől a halványsárgán át a sárga kabazitokig a vastartalomban mikroszondával jól mérhető különbség nincsen. Ez az eredmény ellentmond Erdélyi (1943) megállapításának, miszerint a kabazitok „sárga színe valószínűleg a Fe-tartalmukból ered, bár a színtelen kabazitok is tartalmaznak több-kevesebb vasat”. Valójában a szobi kabazitok vastartalma elhanyagolható, 0- 0,02 apfu között mozog. A szerkezeten kívüli kationok arányaiban azonban már mutatkozik némi különbség az eltérő színű kabazitoknál, amit jól érzékeltet a 6. ábra. Mindenekelőtt azonban azt kell leszögezni, hogy az összes elemzésben a kalcium volt a domináns szerkezeten kívüli kation, így a szobi példányok a kabazit-Ca ásványfajt képviselik. Megfigyelhető azonban, hogy a színtelen kristályok kálium-tartalma kisebb (0,03 apfu), mint a sárgáké (0,07-0,15 apfu). A nátrium-tartalomban is érzékelhető különbség, mivel a színtelen és halványsárga kabazitok Na-tartalma némileg magasabb (0,40-0,47 apfu), mint a sárga példányoké (0,21-0,38 apfu). A színtelen kabazitról (HÓM 22276) készült röntgen-pordiffrakciós felvétel adatait a XI. táblázatban közöljük. A kabazit topológiai szimmetriája trigonális (R3m), de ez trik- linre (P\) csökkenhet a tetraéderes vázban a Si és A1 rendezett eloszlása, valamint a szerkezeten kívüli kationok és a vízmolekulák rendeződése miatt. A tetraéderes pozíciók rendeződése érintheti az egész szerkezeti vázat; ez abban az esetben valósul meg, ha a Si/Al arány = 1, ami a kabazit-szerkezetű willhendersonitnál figyelhető meg (Tillmanns et al., 1984). Si/Al > 1 esetében csak triklin domének mutatkoznak, melyek úgy orientálódnak, hogy az ásvány „átlagos” szerkezete áltrigonális (R3m) lesz (Mazzi & Galli, 1983). A szobi kabazit röntgen-pordiffrakciós felvételét eszerint az áltrigonális R3m szerkezet szerint indexeltük le, amiből a következő rácsállandókat számoltuk: a = 13,799(8), c = 15,006(12) Á, V= 824,8(2) A3. Passaglia (1970) a kabazitok rácsállandói és összetétele között összefüggéseket tárt fel. Eszerint az a-rácsállandó értékét leginkább a szerkezeten kívüli kationok száma, míg X. táblázat folytatása. Table X continued. 11 12 13 SiO, 53,69 53,80 52,82 ai2o3 18,50 18,36 18,41 Fe203 0,31 0,10 0,00 MgO 0,01 0,00 0,13 CaO 7,34 6,95 6,83 BaO 0,10 0,10 0,06 Na20 2,87 2,57 3,02 K20 1,37 1,27 1,31 I 84,19 83,15 82,57 Kationszámok 12 oxigénre / Cation numbers on the basis of 12 oxygens Si 4,24 4,28 4,24 Al 1,72 1,72 1,74 Fe 0,02 0,01 0,00 Mg 0,00 0,00 0,02 Ca 0,62 0,59 0,59 Ba 0,00 0,00 0,00 Na 0,44 0,40 0,47 K 0,14 0,13 0,13 E (%)-4,40 1,17-4,40 R 0,71 0,71 0,71
