Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)

Fehér Béla: A szobi Csák-hegy zeolitjainak kristálykémiája

A szobi Csák-hegy zeolitjainak kristálykémiája

55

3. ábra. Az elemzett szobi episztilbitek szerkezeten kívüli kationjainak moláris részaránya a Ca-Na-K háromszög-diagramban ábrázolva; x: 1. típus, +: 2. típus. Fig. 3. Molar ratio of extraframework cations of the analysed epistilbites from Szob plotted in a Ca-Na-K ternary diagram; x: Type 1,

+•' JyPe 2 0,50

Ca (+Mg+Ba)

0,00,

Y 0,75

1,00

Na °'00

0,25

0,50

0,75

1,00

0,00

K

V= 1354,1(8) Á3. Ezt a szerkezeten kívüli kation-pozíciók kisebb betöltöttségével magyarázzuk, melynek következtében az elemi cella némileg zsugorodott. A számított sűrűség valamivel kisebb, mint az 1. típus esetében: 2,239 g/cm3.

4.3. Heulandit-Ca

A heulandit-sor ideális kémiai összetétele (Ca0 5, Sr0 5, Ba0 5, Na, K^AlgSijyO^] • 24H20 (Z = 1) alakban írható fel (Coombs et al., 1997). A domináns szerkezeten kívüli kation alapján az ásványsorba a következő fajok tartoznak: heulandit-Ca, heulandit-Sr, heulandit-Ba, heulandit-Na és heulandit-K. Máig tartó polémia tárgya, hogy a vele azonos kristályszerkezetű klinoptilolitot külön ásvány(sor)nak tekintsük-e, vagy sem. A problémakört Bish & Boák (2001) ismerteti részletesen. Ajelenleg hivatalos nevezéktan (Coombs et al., 1997) alapján két külön ásványsorról beszélünk, melyeket a szerkezeti váz kationtartalma alapján különítünk el; heulandit esetében Si/Al < 4,0, míg a klinoptilolitnál Si/Al >4,0.

A szobi heulanditról először Szakáll et al. (2005) tesznek említést, majd Körmendy (2011) írja le, mint 1 mm körüli, színtelen, nagyon fényes kristályokat. A Herman Ottó Múzeum gyűjteményének egyik példányán (HÓM 24376) max. 2 mm-es, színtelen, jól hasadó, a hasadási lapon gyöngyházfényű, rombusz átmetszetű, táblás kristályokat alkot a világosszürke andezit felületén. Rajta stellerit figyelhető meg (1. típus). Ugyanennek a