Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)

Farsang Stefan - Szakáll Sándor - Ozdín Daniel - Zajzon Norbert - Gaál L'udovít: A Cseres-hegység (Cerová vrchovina, Szlovákia) vulkanitjainak ásványai

A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai

39

14. ábra. Kalcit, Bolgárom. A kristály mérete: 14 mm.

Fig. 14. Calcite, Bulhary. Crystal size: 14 mm.

15. ábra. Dolomit, Bolgárom. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel.

Fig. 15. Dolomite, Bulhary. SEM image.

ták a legszebbek, de kalcitot találhatunk Korláton, a Macskás kőfejtőben, illetve a terbelédi lávaár kőfejtőiben is.

Abolgáromi kőfejtőből származó dolomit (15. ábra) fehér, gömbölyded kristályokat képez, melyek nagysága legfeljebb 0,5 mm. A lelőhely további ásványai a magnezit, a szi- derit, mely szürke, gömbölyded kristályokat alkot, kivételesen 2 mm nagysággal, a sugaras elrendeződésű halmazokat létrehozó nátrolit, mely kristályainak nagysága 3-5 mm, a kaba- zit, mely kisméretű, romboéderes alkatú, legfeljebb 0,2 mm-es kristályokat képez és a maximum 2 mm-es ikerkristályokat alkotó phillipsit. A somoskői kabazitot Zepharovich (1859) is megemlíti. A kabaziton kívül Somoskő bazaltjában figyelemre méltóak a phillipsit és a gismondin által kitöltött, akár 30 mm átmérőjű hólyagüregek. Fontos megemlíteni, hogy a leírt karbonátok és zeolitok gyakran fedik be a magasabb hőmérsékleten keletkezett üregkitöltő ásványokat (Szakáll, 2007). Említést érdemel a sárgás színű, a korláti kőfejtő kőzetében legfeljebb 40 mm átmérőjű amorf tömegeket létrehozó viaszopál is (16. ábra).

Érdekes az ún. kristálytufa, mely nevét a benne található, szépen fejlett, idiomorf oli- vin- és augitkristályoknak (17. ábra) köszönheti (Jugovics, 1934). Ezek eddigi ismereteink szerint explóziós vulkáni tevékenység eredményeként kerültek a felszínre (Szakáll, 2007). Az olivin zöldes, maximum 5 mm nagyságú, míg az augit fekete, legfeljebb 10 mm-es kristályokat képez. A kristálytufa olivinjeinél a forsterites összetétel dominál. Érdemes megemlíteni az ajnácskői zafírt is, mely a helyi maarba lerakodott üledékben alkot kristályokat (Uher et al., 2012).

Ahogy azt a térségből korábban leírt, illetve általunk felfedezett ásványfajok (lásd I. táblázat) száma, valamint a rendkívül érdekes cirkonolit jelenléte is mutatja, a Cseres-hegy-