Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Farsang Stefan - Szakáll Sándor - Ozdín Daniel - Zajzon Norbert - Gaál L'udovít: A Cseres-hegység (Cerová vrchovina, Szlovákia) vulkanitjainak ásványai
36 Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál E. tárásában találhatunk kisebb-nagyobb kristályokat. Figyelemre méltóak például a bolgá- romi kőfejtő akár 20 mm-t elérő, vörös színű olivinjei, melyeket pl. Mihaliková (1966) tévesen iddingsitként írt le. Ezek vörös színezettségét a vas okozza. A másik leggyakoribb, megakristályok formájában jelenlevő ásvány az augit, melyet a korláti kőfejtő esetében Mihaliková (1966) a legelterjedtebb piroxénásványként jellemez. A Macskás kőfejtőből 50 mm-es példányok is ismertek, melyeket már Mauritz (1910) is megemlít. Bolgáromban a piroxén- elsősorban az augit - jelenlétét Mihaliková (1966) és Vass & Elecko (1992) is leírja, a terbelédi lávaár augitjáról Kodéra el ál. (1986-1990) számolnak be. A Macskás kőfejtőben 50 mm-es példányokat is találtunk, míg az augit Somoskőn, a korláti, a bolgáromi, a rátkai és a terbelédi kőfejtőben legfeljebb 30 mm átmérőjű fekete megakristályokat alkot. A somoskői amfibolt Kodéra et al. (1986-1990) említik, ezzel az ásvánnyal viszont a leírt kőfejtők mindegyikében találkozhatunk. A fekete megakristályok legfeljebb 50 mm- esek. A bolgáromi magnetitet, mint zárványokat kialakító ásványt, Mihaliková (1966), illetve Vass & Elecko (1992) is megemlíti. A magnetit fekete, fémes, erősen mágneses, magas titántartalmú, legfeljebb 15 mm nagyságú megakristályaival a bolgáromi, a rátkai és a terbelédi kőfejtőben találkoztunk. Somoskő és a Macskás kőfejtő bazaltjából nagyméretű, akár 30 mm-es plagioklász- kristályok is ismertek, melyekről Tóth (1882) tesz említést, a bolgáromi kőfejtő plagiok- lászairól pedig Mihaliková (1966) ír. Az említettnél kisebb, legfeljebb 15 mm-es kristályokat mindkét lelőhelyen találtunk. Rhönitet Terbelédről Huraiová et al. (2007a) írtak le. A Pinc község melletti bazalt maarból Fluraiová et al. (2007b) csevkinit-(Ce)-ről is beszámolnak, mely cirkon- és mona- cit-(Ce)-kristályokkal együtt jelenik meg. Az Ajnácskő melletti maarban található badde- leyitet Huraiová et al. (2011) vizsgálták. Érdekesek a térség kvarczárványai is, melyek esetenként elérhetik a 10 cm-es nagyságot. Az egyik, a korláti kőfejtőből származó minta repedéseiben kivételesen szépen fejlett, idiomorf diopszidkristályok találhatók, melyek nagysága eléri a 0,6 mm-t. Egy másik, ugyancsak Korlát községből származó mintában magán a kvarcon kívül megfigyelhetők szépen fejlett, táblás tridimitkristályok (11. ábra). Ezek kalcitban találhatók, szépen fejlett 11. ábra. Tridimit (Trd), kvarc (Qtz), augit (Aug), kalcit (Cal) és földpátok (Fis) kristályai bazaltban, Korlát. Visszaszórt- elektronkép. Fig. 11. Tridymite (Trd), quartz (Qtz), augite (Aug), calcite (Cal) and feldspar (FIs) crystals in basalt, Konrádovce. BSE image.
