Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Zilahi-Sebess Erzsébet: Az ásvány-, kőzet- és fosszíliagyűjtés motivációi. Ásványgyűjtés-pszichológia
♦ Szakáll Sándor (1953-) mineralógus szakmai pályafutását nem lehet néhány mondatban össze- V geznkjnunkásságának mérföldköveit is csak hárorti nagy területre bontva tudjuk benfutatni: 1. állapítások, 2. az alapművek és 3. a felfedezések. 1. Szakáll Sándor alapította meg 1980-ban a miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtárát, mely mára az egyik legnagyobb ásványtani közgyűjteménnyé, a magyarországi ásványok vonatkozásában pedig a legnagyobb és legteljesebb gyűjteménnyé vált hazánkban. 1983-ban egyik elindítója. a miskolci Tavaszi Asványgyűjtő Találkozónak, később Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválnak. 1989-ben egyik létrehozója az első magyar ásványtani alapítványnak (Koch Sándor Alapítvány). 1990-ben egyik alapítója és azóta is elnöke az ásványbarátokat tömörítő Magyar Minerofii Társaságnak. 1993-ban egyik alapítója az első hazai topografikus ásványtani folyóiratnak, a Topographia Mineralogica Hungariae-nek. 2. Az utóbbi évtizedekben született, Magyarország, illetve a Kárpátok ásványvilágát feldolgozó alapművek társszerzője/szerkesztője. Ezek: Magyarországi ásványfajok (1993, 2005), Minerals of the Carpathians (2002) és Mifieralogy of Székelyland (2010). 3. A Magyarország területéről ismert kb. 600 ásványfajból mintegy 240-nek a kimutatásában vett részt! Ezek közül öt, a tudomány számára új ásvány (ammóniomagneziovoltait, kabazit-Mg, klajit, kochsándorit és parádsasvárit) egyik leíróját is benne tisztelhetjük. E tanulmánykötetben Szakáll Sándor korábbi és jelenlegi kollégái, magyar és külföldi egyetemek, kutatóintézetek munkatársai, egykori és jelenlegi hallgatói, illetve ásványgyűjtők tudományos, valamint ismeretterjesztő cikkei olvashatók. A cikkek tematikája legalább olyan sokszínű, mint amilyen Szakáll Sándor munkássága, hiszen fő érdeklődési körén, az ásványtanon kívül felöleli a geokémia, a kőzettan, az archeometria, az őslénytan és a tudománytörténet temleteit is. fiOyC\Q A szerkesztő f
