Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Thamóné Bozsó Edit: Üledékes kőzetek kvarcszemcséibe zárt információk hazai példákkal
Üledékes kőzetek kvarcszemcséibe zárt információk 277 zásból elnyelt és tárolt energia felszabadulásakor jelentkezik fénnyel történő gerjesztés hatására. Az üledékképződés során, a felszínen, napfény hatására a kvarc kristályrácsának fény- érzékeny csapdái fokozatosan kiürülnek, lumineszcens jelük lecsökken, ideális esetben lenullázódik. A csapdák az üledék betemetődése után fénytől elzártan fokozatosan újra feltöltődnek az őket érő radioaktív ionizáló sugárzás hatására. Ez a sugárzás elsősorban a környező üledékek radioaktív izotópjainak bomlásából származik, amihez kismértékben a kozmikus sugárzás is hozzájárul. Az ionizáló sugárzás nagyságának és időtartamának növekedésével arányosan nő a csapdák feltöltődése egészen addig, amíg a csapdák teljesen telítődnek. A telítődés miatt a további radioaktív sugárzás már nem okoz növekedést a lumineszcenciában, ami határt szab az OSL kormeghatározásnak (1. ábra). Hazai viszonylatban az eddigi mérések alapján a legintenzívebb, legfényesebb lumineszcenciát egyes tiszai üledékanyagok kvarcszemcséi mutatják, míg másutt, és különösen a Duna üledékanyagában a kvarc csak nagyon gyenge, halvány lumineszcens fényt ad. A kvarcszemcséken végzett OSL kormeghatározás alapján számos hazai eolikus és folyóvízi homok, valamint lejtőüledék korát ismerjük, ami elősegítette egyes területeken a késő-pleisztocén- holocén fútóhomok-mozgások datálását, a folyóvízhálózat rekonstruálását, a felszínfejlődés pontosítását és a neotektonikus mozgások korolását (pl. Ujházy et ah, 2003; Nyári et al., 2007; Thamó-Bozsó el al., 2007; Sipos el al., 2009; Novothny et al., 2010). Az üledékes kőzetek kvarcszemcséibe zárt információk hozzájárulnak földtani ismereteink pontosításához, valamint a rétegtani korrelációt, az ősföldrajzi rekonstrukciót és a nyersanyagkutatást is segíthetik. 6. Köszönetnyilvánítás A kutatás egyes részei az OTKAK-75801 támogatásával készültek. Irodalom - References Aitken, M. J. (1998): An introduction to optical dating. The dating of Quaternary sediments by the use of photon-stimulated luminescence. Oxford: Oxford University Press. Balogh K. & Hajdúné Molnár K. (1992): Homokok és homokkövek. In: Balogh K. (szerk.): Szedimentológia II. Budapest: Akadémiai Kiadó, 102-157. Bérezi 1. & Balogh K. (1992): A törmelékes üledékes kőzetek szövete. In: Balogh K. (szerk.): Szedimentológia 1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 454-499. Bérezi I., Jámbor Á. & Balogh K. (1992): A törmelékes üledékek diagenezise. In: Balogh K. (szerk.): Szedimentológia I. Budapest: Akadémiai Kiadó, 401-453. Bemet, M. & Bassett, K. (2005): Provenance analysis by single-quartz-grain SEM-CL/opti- cal microscopy. J. Sed. Res., 75, 496-504. Blatt, H. (1967): Original characteristics of clastic quartz grains. J. Sed. Petrol., 37, 401- 424. Blatt, H. (1982): Sedimentary petrology. San Francisco: Freeman. Blatt, H. (2003): Quartz, detrital. In: Middleton, G. V. (Ed.): Encyclopedia of sediments and sedimentary rocks. Dordrecht-Boston-London: Kluwer Academic Publisher, 552-554.
