Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Prakfalvi Péter: Nógrád megye uránkutatása
248 Prakfalvi P. tóárkot elkészítettek és tervezik egy akna mélyítését (Szilágyi, 1966). Az 1967-ben készült évi jelentés szerint a hasadóanyag genetikájára vonatkozó elképzelések megváltozása miatt már csak függőleges fúrásokat mélyítettek le (a tervezett ferdék helyett). Ezek alapján megállapították, hogy az érchordozó anyag töbrökhöz kötődik. A mélyedések dolomit kőzetfala és a benne található festékföldek határán kialakult, max. 20 cm vastag hidrargillit (gibbsit) hordozza az uránt (Elek, 1967). A zárójelentés 1968-ban készült el. 5 db töbröt kutattak meg. Ezek 40-55m átmérőjűek és maximálisan 35 m mélységűek voltak. A kitöltő agyag kaolinos típusú, de goethit és lepidokrokit összetételű vasas gumók találhatók benne (további ásványok: halloysit, böhmit). A dolomit és az agyag határán, valamint a dolomit repedéseiben található a hidrargillites (gibbsites) kéreg, kitöltés, ami az uránt tartalmazza (Szilágyi, 1968). ANézsa környéki magasabb beltéri radon-anomáliát a talajban található U-Th hordozó ritkaföldfém-tartalmú ásványok (monacit, xenotim, cirkon, allanit) okozzák. Valószínűsíthetően ezek a töbröket kitöltő üledékekből származhatnak (Barabás, 2002b; Barabás el al., 2003; Majoros, 1997, 2002; Gerzson, 2011). Mindkét anomáliatípusnak a földtani egységek szerinti besorolása bizonytalan. A bauxitos indikáció a Vöröstói vagy a Gánti Bauxit Formációba, a töbrök kitöltése pedig a Cserszegtomaji Formációba tartozhat. 2. E-Nógrádi terület (Nógrádszakál-Karancskeszi) 1957-ben a földtani szempontból perspektivikusabb Duna-balparti-rögök mellett az E-Nógrádi területen (Nógrádszakál, Litke, Ipolytamóc, Egyházasgerge, Karancskeszi) is végeztek pontosító gyalogos gammaméréseket. A maximális gammasugárzás 12—15 pR/óra volt. A jelentésben a továbbkutatást nem javasolták (Elsholtz et al., 1958) és ilyen irányú kutatások nem is voltak a területen. 3. Karancslapujtő (131. sz. anomália) Az 1966. évi légi mérések során kimutatott anomáliát földi módszerekkel is beazonosították. Földtani szempontból az aktivitás a széntelepes összlethez kapcsolható, azon belül is egy homokos agyagréteghez (Gerzson & Vincze, 1968b). Az anomália a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció Kisterenyei Tagozatába tartozik. 4. Bárna (134. sz. anomália) Az 1966. évi légi mérések során kimutatott anomáliát földi módszerekkel is beazonosították. Az aktivitást elsősorban tórium, másodsorban urán okozza (Wéber, 1966). Földtani szempontból az aktivitás a glaukonitos homokkőhöz kapcsolható (Gerzson & Vincze, 1968b; Mérce Bt., 2000). Az anomália a Pétervásárai Homokkő Formációból származik. 5. Hont-Drégelypalánk Az 1966. évi légi radiometriai mérések egy kisebb anomáliát jeleztek Hont környékén, aminek terepi beazonosítását fontosnak tartották. A gyalogos gammamérések mellet meghatározott helyeken lemélyített sekély (max. 8 m mély) fúrásokban lyukgamma-méré-
