Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Németh Norbert - Kasó Attila: Talajgeokémiai vizsgálatok a rudabányai színesfémérc-előfordulások kutatásában
Talaj geokémiai vizsgálatok Ritdabányán 199 amelyek az egyik, talaj fúrásokkal is ellenőrzötten autochton anomáliától mintegy 300 m- re DDNy-ra, a Mosó-oldalban mélyültek az 1970-es években, egy mindössze néhányszor 10 m horizontális kiterjedésű (érckéményszerű) galenitdúsulást találtak. Ez ugyan nem lehet egyik talajanomália forrása sem, hiszen térszínileg mélyebben és néhány 10 m pannon üledékkel eltemetve helyezkedik el, ám biztató indikációja a szideritesedéstől elkülönülve jelentkező ólom-cinkdúsulásnak, amelyből kis horizontális kiterjedése folytán akár több hasonló test is észrevétlen maradhatott a fúrásos kutatás számára. Az elemek közötti összefüggéseket, bár az elemek tapasztalati eloszlásai nem köze- líthetőek jól normális eloszlással, lineáris korrelációs együtthatók számításával vizsgáltuk. Az elemzésbe bevontuk, de fenntartásokkal kezeltük azokat az elemeket, ahol a minták nagyobb részében a koncentráció a kimutatási határ alatt maradt. Létező korrelációnak tekintettük a 0,7-et, valószínű korrelációnak a 0,5-et meghaladó értékeket. A 440 talajmintát az itt bemutatott számításnál két csoportra bontottuk aszerint, hogy a kalciumtartalom meghaladta-e az 1 %-ot (III. táblázat, 175 talajmintából), vagy 1% alatt maradt (IV. táblázat, 265 talajmintából). Egyértelmű összefüggés mutatkozik a Pb, Zn, Sb, As, Hg elemek és az egyébként általában kimutatási határ alatti Ag és Cd elemek között; lazábban bár, de a Cu is hozzájuk kötődik. A korreláció azonban gyengül, vagy el is tűnik a Ca-ban szegény (Ca < 1%) talajokban. Az elemcsoport a bányából megismert szulfídos érctípusokra jellemző, és minden bizonnyal ezek és karbonátos mellékkőzetük törmelékét, málladékát jelzi a talajban, míg más kőzetek málladékából ennek az ércesedésnek a nyoma hiányzik. Egy másik elemcsoport az Al, Be, Cr, Ni, K, Se és V, amely valószínűleg az agyagtartalommal áll összefüggésben, és negatívan korrelált a karbonátokra utaló Ca-Mg párossal, de a korreláció az 1%-ot meghaladó Ca-tartalom mellett is fennáll. A vas egyik csoporttal sem korrelált egyértelműen. 4. Következtetések Az elvégzett talajmintázás egyértelműen igazolta, hogy a rudabányai színesfém-érce- sedés legalábbis kutatási területünk határáig folytatódik EK felé a Rudabányai-hegységben. A talajanomáliák a Ruda-hegyen ugyan korábban bányászott érctestek anyagából származnak, de tovább EK-re már valószínűleg meg nem kutatott telepeket jeleznek. Az elemegyüttesek alapján elsősorban karbonátos, de nem szideritesedett anyakőzethez köthető cink-ólomtelepekre lehet számítani a 2-3. ábrákon anomáliaként megjelenő foltok térségében. 5. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönik a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézet és a Rotaqua Kft. hozzájárulását az elemzési adatok felhasználásához. Külön köszönet illeti Tóth Szabolcs geológustechnikust, aki a minták begyűjtése és előkészítése munkájának oroszlán- részét végezte. A tanulmány a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV -2012-0005 jelű projekt részeként, a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területén működő Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ tevékenységének részeként az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával jött létre.
