Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Németh Norbert - Kasó Attila: Talajgeokémiai vizsgálatok a rudabányai színesfémérc-előfordulások kutatásában
Talajgeokémiai vizsgálatok Rudabányán 193 alapján a színesfémércek felszíni továbbkutatására elsősorban a Damó-zóna Rudabányai- hegységet alkotó központi pásztájának EÉK-i folytatásában nyílik lehetőség, ahol potenciálisan érchordozó kőzetanyag búvik ki a felszínre (Szentpétery & Less, 2006), és ahol patakhordalék-minták geokémiai elemzése is utal színesfémdúsulás lehetőségére (Odor et al„ 2000). 2. Mintavételezés és elemzési eredmények 2008 folyamán talaj mintázást végeztünk a kutatási terület EK-i részén, Alsótelekes, Felsőtelekes és Szuhogy községek térségében. Ez már a fő bányagödrökön kívül eső, azonban bányászati kutatással nagyrészt feltárt terület. A mintákat a Damó-zóna főirányára közel merőleges, 200 m távolságú ENy-DK-i vonalak mentén 50 m-enként gyűjtöttük 30- 50 cm mélységből (1-5. ábrák). A mintázásból kihagytuk a községek belterületére eső pontokat - minthogy ezek esetében valószínű a recens bolygatás és az emberi eredetű szennyezés valamint nem küldtük elemzésre a bizonyosan meddőhányókról és a pannon üledékekkel fedett területekről származó mintákat. A minták kémiai elemzését az ALS Che- mex laboratóriuma végezte király vizes feltárással, ICP-AES módszerrel 35 elemre. Összesen 440 talajmintáról rendelkezünk elemzési adattal. Az elemzési eredmények főbb statisztikai mutatóit tartalmazza az I. táblázat. A 35 elemből elhagytuk a TI, U és W elemeket, amelyeknél az eredmények több, mint 98%-a kimutatási határ alatti érték. Számos további elem esetében is látható, hogy döntően a kimutatási határ alatti koncentrációkat találtunk. Volt ellenben jónéhány olyan elem, amely egyes pontokon a várható értékének több, mint tízszeresét kitevő koncentrációban jelentkezett; ezek közé tartoztak a kutatás tárgyát képező színesfémek (réz, ólom, cink) és az ezüst is. A báriummal kapcsolatban érdemes még megjegyezni, hogy a baritban dús ércmintákon szerzett tapasztalataink alapján a vegyelemzés során alkalmazott eljárás nem tárja fel megfelelően, tehát valószínűleg a talajmintákban sem tükrözik a báriumkoncentráció-eredmények a valódi barittartalmat. Bár a mintavételezést nagyrészt a modern bányászat által érintett területen túl hajtottuk végre, mégis - különösen az erősen bolygatott felszínű Ruda-hegy esetében - valószínűnek tűnt az a lehetőség, hogy a színesfém-anomáliák valójában az egykori bányászat által kitermelt és áthalmozott anyagokban, és nem helyben maradt málladékból kifejlődött talajban jelentkeztek. E feltevés ellenőrzése céljából 2012 nyarán egy motoros kézi talajfúró kanalával több mélységtartományból is mintát vettünk összesen 7 olyan ponton, ahol ólom- és cinkdúsulás jelentkezett (II. táblázat). A fúrások 1-3,5 m között változó mélysége attól függ, hogy hol akadt el a fúrás több cm-es átmérőjű kődarabokban, melyeket már nem volt képes a szerszám szétzúzni. A fúrások nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy a legjelentősebb anomáliák a Ruda-hegy horpái mellől valóban bányászati meddőből származtak, amely alatt 0,5-1,75 m mélységben találtuk meg az eredeti vörösbama erdőtalajt. A színesfémdúsulás, habár csökkent értékkel, ebben az eltemetett talajban is kimutatható volt. A sajó- bányai terület ezzel szemben bolygatatlannak bizonyult. Itt néhány dm-nyi barna, porló talaj alatt helyben maradt mészkőmálladékot találtunk, amely a talajhoz képest alacsonyabb értékű cinkdúsulást tartalmazott.
