Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)

Leél-Őssy Szabolcs: Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban

Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban

163

3. ábra. Kalcitlemez-felhalmozódás az Üvegpalotában.

Fig. 3. Cave rafts in the Glass Palace.

4. ábra. Barlangi kúp a Vár-teremben. Fig. 4. Cave cone in the Castle Hall.

látvány: a kristályokat hollandit-romanéchit (Nagy, 2008) leheletvékony, fekete bevonata (manganese coating) borítja, amely azonban néhány ponton lehullott és az előtűnő sárgás táblák és a fehéres, tömeges megjelenésű telér jellegzetes színkavalkádot eredményez.

2.2. Az ebbe a csoportba tartozó ásványkiválások (mindegyikük anyaga kaiéit) akkor születtek, amikor a repedéseket eredetileg színültig kitöltő karsztvíz szintje csökkenni kezdett és megjelent a barlangi tavak fölött a légtér (lásd az 1. fejezetet). Ez a kiválás a fent említett kigázosodás közvetlen közelében, a vízszint alatt max. 2-3 méterrel, a freatikus zónában történt (Ford, 1995).

Legjellegzetesebb közülük a kalcitlemez (cave raft), amely a kalcium-karbonátban túltelített barlangi tavak felszínén vált ki hártyavékony lemezként (ez a folyamat recens módon is zajlik: a Gellért-fürdő Ősforrásának medencéjében jól tanulmányozható a néhány hét alatt lejátszódó folyamat). Ez a lemezke aztán tovább vastagodott, gyakran (talán víz- csepegések miatt, vagy földmozgások következtében) eltörve a tómedence aljára süllyedt és ott tovább vastagodott, esetenként a 2-3 cm-t is elérve. Sokszor tenyérnyi darabokból álló, méteres felhalmozódásaik igen látványosak (3. ábra). Állandó csepegési helyek alatt akár 2 m magas, meredek oldalú, oszlopszerű felhalmozódások (4. ábra) is keletkezhettek (Kinizsi-pályaudvar, Vár-terem). Ennek a kiválás típusnak a neve barlangi kúp (cave cone).

Ugyancsak gyűjteményekbe illő példányokat találunk a rétegzett kalcitbevonatok (bedded calcite crust) között. Ezek a tavak medencéinek oldalfalát bélelték ki, ezért gyak-