Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Leél-Őssy Szabolcs: Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban
160 Leél-Óssy Sz. 1. A barlangi ásványok környezetének kialakulása A rózsadombi barlangok járatainak túlnyomó többsége a felső eocén Szépvölgyi Mészkőben (régebbi nevén nummulinás, vagy nummuliteszes mészkő), kisebbik része az ezt fedő, felső eocén-alsó oligocén Budai Márgában (régebbi nevén bryozoás márga) alakult ki (Horusitzky, 1939; Wein, 1977). A járatok legalja több barlang (József-hegyi-barlang, Mátyás-hegyi-barlang) esetében lenyúlik a Mátyáshegyi Formáció felső triász kori tűzkö- ves rétegeibe is (régi nevén raibli mészkő; 1. ábra). A fenti kőzetekben kioldódott rózsadombi barlangokban elszórtan találunk kisebb, általában 1 m3-t sem elérő térfogatú paleokarsztos üregeket is; a barlangkeletkezés ideje n 1 2* 4 5-3-11. ábra. Wein György (1977) térképének részlete a Rózsadomb geológiai felépítéséről. Jelmagyarázat: 1. Szépvölgyi Mészkő Formáció, 2. bryozoás márga, 3. Budai Márga Formáció, 4. Fődolomit Formáció, 5. Mátyáshegyi Formáció, 6. Kiscelli Agyag Formáció, 7. édesvízi mészkő. Fig. 1. Geological map of the Rózsadomb area by Gy. Wein (1977). Legend: 1. Szépvölgy Limestone Formation, 2. bryozoan marl, 3. Buda Marl Formation, 4. Main Dolomite Formation, 5. Mátyáshegy Formation, 6. Kiscell Clay Formation, 7. travertine.
