Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Körmendy Regina: El nem veszett múltunk - A rudabányácskai aranybánya története és ásványai
A riidabányácskai aranybánya története és ásványai 157 keletkezik rajtuk, ezt Kulcsár (1970) is emlegeti. A bevonat leszedhető, arra a legjobb eszköznek egy puha szarvasbőrből készült lencsetisztító kendő bizonyult. Megjelenik azonban a repedésekben fenn-nőve is, kvarc és pirít utáni goethit álalakokon (12. ábra) lyukacsos, köbös kristályokban, illetve vas-oxidos bevonatokban, foszlányos, dendrites aggregátumokban. A második gyűjtésnél fél mm alatti, néha vörös futtatáséi szemcsékben csillogott egy limonitos kéreg és tufa határán szedett mintában. A pirít utáni goethit álalak a kvarc és az adulár mellett a lelőhely leggyakoribb ásványa. Gyakran keverednek pár mm-es hegyikristályokkal és 1-5 mm-es fehér adulárokkal, de néha több cm-es felületeket is bevonnak (13. ábra). Kutatásaink során nem jöttünk rá, hogy Rudabányácska miért nem lopta be magát legalább a mikroásvány-gyűjtők szívébe, holott igencsak izgalmas terep, és Telkibánya szétszóródott érces területeivel szemben egy kis helyre koncentrálva, akár fél napos bejárással is felderíthető. Talán azért, mert látványos darabjait még egyetlen egy szakmai publikáció sem mutatta be. Reméljük, hogy e cikk pótolja a gyűjtők, szakemberek hiányérzetét. Rudabányácska aranybányája igenis megvan, és ha nehezen is, a mai napig adogatja apró kincseit. 5. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom gyűjtőtársaimnak, akik támogattak helyszíni tippekkel és fotókkal, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Könyvtára munkatársainak, akik segítettek az irodalomkutatásban, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adatárra munkatársainak, akik nagyon rövid idő alatt beszerezték nekem a csak Miskolcon fellelhető újabb keletű kutatási jelentéseket. Irodalom - References Elsholtz L. (1999): Az 1998. évi kutatási munkák a „Rudabányácska színesére” területen. Kézirat, kutatási jelentés, HUMEX Kft., Budapest. Megtalálható: ÉMB Adattár, Miskolc, ÉMO5950. Földessy J. & Kecséti S. (1995): Zárójelentés a rudabányácskai felderítő érckutatási tevékenységről. Kézirat, kutatási jelentés, Enargit Minerals Kft. Recsk. Megtalálható: ÉMB Adattár, Miskolc, ÉMO 18494. Frits J. (1960): Felvételi jelentés Rudabányácska, Vágáshuta, Nagyhuta, Makkoshotyka, Károlyfalva, Végardó, Hercegkút és Bodrogolaszi térségeiben 1959. évben végzett reambulációs térképezésről. Kézirat, kutatási jelentés, MBFH Adattár, Budapest, T726. Gatter I. (1985): Ercprognosztikai célú folyadék-gázzárvány vizsgálatok és ércgenetikai értékelése magyarországi hasznosíthatóanyag előfordulások anyagán. Dunántúli- khg., Mecsek-Bükk-Tokaj és Soproni-Kőszegi-hg.-i ércindikációk anyagaiból végzett homogenizációs és krioszkópos vizsgálatok. Kézirat, kutatási jelentés, ELTE Ásványtani Tanszék, Budapest. Megtalálható: ÉMB Adattár, Miskolc, ÉMO 2935. Géczi I.: A Zempléni-hegység mesterséges üregeinek denevérfaunisztikai felmérése. www.hunbat.hu
