Vámosi Katalin: Mazsaroff Miklós 1929-1997 : A természet igézetében (Miskolc, 2010)

Mazsaroff Miklós festményei, valamint rajzai és grafikái

1983. 13 Kanári-szigeteki emlék I., tus 1973. 1 Banánvirág, olajtempera-pasztell sárgák erejét. A legkorábbi, 1967-ben készült olajtempera alkotáson a lehajló „kupák" már barna színükkel is jelzik, hogy beérett a termés. Ugyanezt a kompozíciót tusba is átültette 1973-ban, ahol tömörebben, egymáshoz közelebb rajzolta a napraforgókat (1973. 16 Napraforgók, tus). Pontosan megfigyelte és rögzítette a növény kétféle állapotát, egyrészt a fiatal, zsenge, növekvő korban lévőt, amely folyamatosan dél felé fordítja virágtányérját, hogy magába szívja az éltető Nap erejét, másrészt a kifejlődött, már nem forgó, mindvégig ugyanabba az irányba néző növényt, amelynek megérett termése lefelé húzza a „kupákat". A Kései munkák közé tartozó, 1996-os napraforgó variáns (1996. 25 Napraforgók, olajtempera) barna földje szinte kidobja magából a gyökértelenség érzetét keltve, mint valami jelenséget, víziót a kék-zöld szárakon ülő okkeres színű virágokat. Tulajdonképpen természetes közegükben úgy hatnak ezek a növények, mintha vágottak lennének. Mazsaroff ellentétben Van Gogh-gal, nem tekintette önarcképének a napraforgót, de mindenféleképpen szimbolikus jelentéssel bírt festményein. Hivatott volt az életerőt megjeleníteni, az áhítatot, alázatot, a létezés forrását, valamint azáltal, hogy dísznövényből haszonnövénnyé minősült, - a szépség hasznosíthatóságát is. Mazsaroff Miklós vonzalma a mediterrán fények, színek iránt adekvát módon a Napra és annak éltető erejére, melegségére is vonatkozik, amelyet számára a napraforgó szimbolizált. Goda Gertrúd értelmezésében Mazsaroffnak: „Sikerült új, saját értelmet adnia a napraforgóknak. Az őszi ég kékje alatt általuk képes elmondani azt, hogy generációk hogyan kapcsolódnak egymásba, hogy a hetykén, szép sárga szirmukkal a Napba forduló bóbiták és a terhüktől meghajlott, szirmuk vesztett virágok hogyan támogatják egymást. Mindezt nagyon egyszerű képi eszközökkel is képes megtenni: a kékek és a sárgák jól ismert kontrasztjával, az azon belüli színesség kihasználásával, a vörösek és zöldek dekorativitásával. : 1 Goda Gertrúd művészettörténész megnyitóbeszéde Mazsaroff Miklós emlékkiállításán. Miskolci Galéria. 2004. december 2, Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Adattára