Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

HERPAINÉ LAKÓ Judit: GERONTOLÓGIAI ADALÉKOK A GERONTAGÓGIAI ÉS A MÚZEUM-GERONTAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG SEGÍTÉSÉHEZ

98 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA A WHO felosztása szerint az átmenet kora 45—50-től 55—60 éves korig, az idő­södés szakasza 60—75-ig, az időskor 75—90-ig, míg az aggkor 90—100-ig éves korig tart, végül a matuzsálemi kor a 100 év felettiek kategóriája. Az időskori változások rendszere Ahogyan azt már fentebb említettük, az idősödés folyamata egyedi, individuális. Ahhoz, hogy jobban megismerhessük a folyamatot, figyelembe kell vennünk az idős­kori változások rendszerét. Munka, aktivitás, tevékenység teljesítőképesség és motiváció kérdése az időskorban: Az ember életét legjobban a tevékenységei formálják (játék, szórakozás, munka, fizikai­szellemi aktivitás), munka és tevékenység nem létezik teljesítőképesség nélkül, telje­sítőképesség pedig nincs motiváció nélkül. A munkával kapcsolatos nagy döntések az élet kiemelkedő dolgai közé tartoznak, amely már a pályaválasztással elkezdődik, ide tartozik a pályamódosítás, a munkahely megváltoztatása, munkahely elvesztése és a nyugdíjazás. A nyugdíjazás a társadalmilag aktív életszakasz zárását és egy új életszakasz nyitását is jelzi. A nyugdíjazáshoz való viszony fontos élettörténés. En­nek megélésében különbözőek az emberek, van, aki pozitív élményként éh meg, van, aki pedig negatívan. A nyugdíjazásnak is megvannak a maga veszélyei, elindíthatnak olyan negatív folyamatokat, amelyek az idő előrehaladtával különböző problémák forrásai lehetnek: anyagi körülmények megváltozása, az ezzel járó lelki élmények, az életmódváltás ve­szélyei. A fizikai-szellemi inaktivitás vagy alulterheltség csak rövid ideig kedvez, hosz­szabb távon negatív hatású, az inaktivitás gyorsítja a szellemi-fizikai leépülést. Alkalmazkodóképesség problémája Minél idősebb az ember, annál kisebb mértékben tud alkalmazkodni a környe­zetéhez, szervezete kevésbé ellenálló. Természetesen ennek foka, időpontja, mértéke egyénenként változó. Az idő előrehaladtával romlik az alkalmazkodóképesség a külső hatásokkal szemben, az idős ember egyre jobban fél az új dolgoktól és nehezebben is tanulja meg azokat. Környezethezjűzpclő viszony A környezettel való kapcsolat (fizikai szempontból) az idő előrehaladtával la­zul, az intellektuális és az érzelmi beszűkülés nem tipikus, de gyakori jelenség, mely a legnagyobb veszélye az időskornak. Szerencsés, aki szellemileg nyitott tud maradni. Kialakulhatnak új érdeklődési területek, például az egészség megőrzésének kapcsán, új munkaterületek, tevékeny­ségi területek, lakóhely megváltozása, új közösségbe kerülés mentén. Az érdeklődést az érzelmek irányítják. Megállapítható azonban az a tendencia, hogy a pozitív plusz időt nem új tevékenységekkel töltik, sokkal inkább a korábbi tevékenységekkel, nagyobb időarányban. Uj kulturális szokások kialakulása ritkán fordul elő, ha mégis, akkor ez kialakíthat új, vagy részben új tevékenységeket is. Emberi kapcsolatainknak az életünk minden korszakában meghatározó jelentő­sége van. Ez az időskorra is érvényes. Az időskor a kapcsolatok rendszerében is vál-

Next

/
Thumbnails
Contents