Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
BENEDEK Csaba: ÉRTÉK ÉS/VAGY DIVAT? HARMÓNIA A MUZEOLÓGIA ALAPVETÉSEI ÉS AZ ÚJABB TENDENCIÁK Között EGY KIÁLLÍTÁS-SOROZAT PÉLDÁJÁN
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 293 A mi kiállítás-sorozatunk sem jöhetett volna létre, ha nem nyertünk volna egy pályázaton, mely a tárgyak szállításához szükséges fuvardíjat, a kiállításvezető kalauzok kiadásának költségét és az utazást fedezte volna. A szakmai munkára nem kértünk pénzt. Miután az anyagi feltételek már adottak voltak, elkezdhettük a szakmai munkát is. A szolnoki Damjanich János Múzeumban mindig komoly munkát fektettünk abba, hogy elődeink elkezdett gyűjtéseit, kutatásait befejezzük, továbbgondoljunk. Sokszor nem azzal foglalkoztunk, amihez kedvünk szottyant, hanem mások elmaradt munkáit vittük tovább. így vált lehetségessé például, hogy a valamennyi megyében elkezdett néprajzi atlaszok közül egyedül Szolnok megye jelent meg, igaz, közel 40 év alatt. 2 0 Az itt bemutatásra kerülő „Kézművesség határok nélkül" kiállítás-sorozat sem előzmények nélküli hirtelen fellángolás eredménye. Mind a szolnoki múzeumban, mind tagintézményeinkben a kézművességgel kapcsolatos szakmáknak mindig komoly figyelmet szenteltek. Nem csupán az iparosok egyes tárgyai, de egész műhelyek kerültek be történeti és néprajzi gyűjteményeinkbe. Mindezen felül a kézműves szakmák bemutatásának kidolgozását előttünk már mások is elkezdték. 2 1 Mindezt mi nem hagytuk, nem hagyhattuk figyelmen kívül. A koncepció az volt, hogy a különböző mesterségeket egyenként, teljességre törekedve mutassuk be. Szolnok megyében számos olyan kézművesközpont létezett, ahol generációk óta éltek s alkottak egy-egy szakma mesterei. Ezek a mesterségek kiválóan dokumentáltak, s hatalmas tárgyegyüttest képeznek múzeumainkban. így a ma dolgozó mesterek tárgyai mellé helyezhettük a történeti és néprajzi anyagot is. Elődeink gyűjtéseit, eredményeit újra átnéztük, a néprajzi, történeti anyagból számosat kiállításunkba beemeltünk (fotó, tárgyi anyag). Az így kiegészített tárlat már egy átfogó képet mutatott a korábbi kézműves termékek mai használatáról, továbbéléséről. Megfigyelhettük, mely termékek tűntek el teljesen a kézművesek árukészletéből, s melyek szerepe nőtt meg, illetve milyen új áruk jelentek meg azóta a kínálatukban. A szakmai elvárások nálunk nem sérültek. A kiállítás munkálataiban két néprajzkutató, egy történész, egy restaurátor, egy könyvtáros és a közönségkapcsolattal foglalkozó szakember vett részt. A részfeladatokat elosztottuk egymás közt, mindenki a maga szakterületének megfelelő munkát végezte, a megvalósításnál azonban összedolgoztunk, segítettünk egymásnak. A restaurátor kolléga végezte a tárgyak tisztítását, a szállítás okozta sérülések javításait, valamint a technikai problémák orvoslását. A történészünk és néprajzosaink foglalkoztak a kézművességek szakmai hátterével, a tárgyi anyag begyűjtésével, szállítási részfeladatokkal. A könyvtárosunk gyűjtötte össze a szakirodalmat, s a Helytörténeti Múzeum (Kunszentmárton) igazgatónője, valamint a közönségkapcsolatokkal foglalkozó szakember szerzett pénzt, partnereket, fuvarozót, szervezett bemutatót, vásárt, intézte a kiállításvezető kalauzok megjelenésének munkálatait. Muzeológusaink kiváló határon túli kapcsolatait felhasználva vettük fel a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, amelyekkel a későbbiekben együttműködtünk. A kiállítás megépítésében mindannyian részt vettünk. 2« SzMNA \/\. 1974.1/2. 1975.1/3. 2001. 1/4. 2005. 2 1 FÜVESSY Anikó-NAGY Molnár Miklós: Javaslatok az EXPO Jász-Nagykun-Szolnok megyei központi múzeumi rendezvényére, Néprajzi Adattár 3673-93.
