Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 25 emberiség sokféle tudását, a világnézetet is tükröző más kultúrák tanításait, a formális, a non-formális, az informális tanulás logikusan összefüggő értelmezését. A múzeumi rendszer komplex adottságára építve valósíthatja meg azokat a célkitűzéseket, amelyek javíthatják az emberi tudáselsajátítás minőségét — múzeumi szakember, gyűjtemény, kiadvány, kiállítás stb. útján —, a tudatosabb emberi cselekvés pedig lehetőséget teremt a modern elbutulási folyamatok negatív tendenciájának megálb'tásában. • Segíteni a felnőtt embert, a felnőtt közösséget a múzeumban felhalmozott tudásbázis adottságaira építetten abban, hogy megismerje, megértse a kulturális, vallási, civilizációs különbségek lényegét. A múzeumok vállalt feladataikkal pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csökkenjenek az előítéletek, az emberek tiszteljék más vallások, más kultúrák, más civilizációk értékeit és hagyományait. • A múzeumok a XXI. század leghitelesebb intézményei közé tartoznak, interdiszciplináris tudásbázisuk alapján alkalmasak arra, hogy más intézményekkel együtt — legyen az tudományos, civil, közösségfejlesztő intézmény, vállalkozás, vagy tudós, közéleti személy, esetleg magánszemély — autentikus választ adjon a kultúrák, a vallások, a civilizációk közötti konfliktusok megoldására. Interkulturális kommunikáció kiterjesztésének gyakorlatával a múzeumok katalizálhatják a világban az eltérő csoportok közötti ellentétek megszűnését. A múzeumandragógia a múzeumi felnőttképzés, felnőttoktatás, felnőttnevelés kérdései mellet vállalt új feladatának tekinti a felnőttek között keletkező konfliktusok kezelését. A kulturális, vallási, civilizációs feszültségekkel összefüggő alternatív konfliktusmegoldás lehetséges múzeumi módozatainak alkalmazását a múzeummediáció (múzeumi mediáció) tárgykörébe tartozó kérdésnek tekintjük, fogalmi értelmezését később tárgyaljuk. A múzeummediáció fogalom mellett ugyanakkor a továbbiakban értekezünk még és értelmezzük az identitás, az etnicitás jelentését, a melting pot és boiling pot teóriának változásait, a kulturális diverzitás, multikultúra, akkulturáció, kulturális őshonosodás közművelődéssel, múzeummal és múzeumandragógiával összefüggő jelentéstartalmát. Témánk megvitatását másokkal ellentétben nagyon is időszerűnek tekintjük, hiszen az 1997. évi CXL. törvény IV. rész II. fejezet c) pontja szerint: „az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékcinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása" a helyi közművelődés feladata. Értelmeznünk kell tehát azt, hog}' mit tekintünk egyetemes kultúrának és mi a teendőnk ez ügyben az emberiség harmadik évezredének kezdetén. Változó múzeumok, nyitott múzeumok, totalizáló múzeumok A múzeumok múltjával, jelenével, és jövőjével való foglalkozás világméretűnek tekinthető, amely már önmagában is új keletű jelenség, hiszen a múzeumi rendszer hagyományos működési formája szerint, korábbi korszakait tekintve, tevékeny-